Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Krupa András: Az országjárás helye az ismeretterjesztő tevékenységben

C ' ÍÍMCRtTTCUJCÍZTií AZ ORSZÁGJÁRÁS HELYE AZ ISMERETTERJESZTŐ TEVÉKENYSÉGBEN Az országjárás komplex ismeretterjesztő forma. E nemben az iskolán kívüli általános műveltségszerző tényezők között előkelő helyet foglal el. Erre determinálják sajátos tartalmi-formai jegyei, a nevelő — ismeretgyarapító módok, sokoldalúságuk, egységük és magas fokú hatékonyságuk. A köztudatban a szervezett országjáró túrák effajta ismeretterjesztő szerepe, jellege és jelentősége még nem eléggé honosodott meg. Ha értékelik, rangsorolják is őket, elsősorban szórakoztató, sportegészségügyi és kiránduló oldalukat világítják meg, sokszor talán diákkori reminiszcenciák hatására, ifjúsági korkategóriákhoz sorolva. Ifjúsági ügynek tartják, és kötelességnek főképpen, tantárgyi feladatnak, mely az „Ismerd meg hazádat" — mozgalom keretében a legkülönbözőbb úttörő, KISZ-táborozásokon, kirándulásokon zajlik és bonyolódik le. A felnőttek turisztikai természetlátogatásait, kiváltképp megyénkben, mely rendkívül szegény ilyen lehetőségékben és kiaknázásukban, maroknyi elszánt férfi és nő hobbyjának tekintik. (Meg kell azonban jegyezni, hogy a különböző üzemi turista szövetségek révén a turisztika megyénkben nagyon intenzív, még ha területei hazánk más, alkalmasabb helyei is!) A különböző korú és foglalkozású felnőttek országjárását pedig az IBUSZ üzleti vállalkozásának fogják fel inkább. A bírálók abból indulnak ki, hogy" a részvevők többsége a túrákat csupán pihenés céljából vállalja. Habár útközben új tájakat, városokat, kulturális intézményeket, műemlékeket és üzemeket ismernek meg, az ismeretanyag felvételének ez a módja semmiben sem különbözik a mozi- vagy színházlátogatástól: ide is, oda is azért mennek, mert szórakozni kívánnak. A hasonlat nem a legszerencsésebb, hiszen az idézett kultúrintézmények feladata is sokkal tágabb és színvonalasabb a szimpla szórakozási igények kielégítésénél, de vállalnunk kellett, annál is inkább, mert bizonyos értelemben azonos a szerepkörük az országjárásokéval, mint ez az alábbiakban be is bizonyosodik. Hibául róják fel azt is, hogy az ország járás-vezetők — az idő rövidsége és egyéb körülmények miatt — csak általánosságokat közölnek, vagyis ismertetéseik nagyon alacsony műveltségi szintet képviselnek, minek következtében a túrák nem nyújtanak mást, mint a részvevők tapasztalati ismereteinek egyszerű bővítését. 70