Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - Dr. Tóth Sándor: Rizstermesztésünk néhány kérdése

rüiet a kedvező terméseredmények hatására öt év alatt 110 holdra növekedett. A telep vezetője Bodola Lajos mérnök volt, aki hosszú időt töltve Olaszországban, nagy tapasztalattal rendelkezett. Ez a telep állandóan növekedett — az első világháború idején 1500 holdat ért el. A pusztapéklai eredmények hatására a századforduló elején több nagyüzemi rizstelep működött — országosan 1300 hold körül volt ezek területe. 1912—13 között ezek a próbálkozások megszűntek. A rizstermesztés beszüntetésének oka nem az volt, hogy a terület nem lett volna alkalmas, hanem a külföldi rizs olcsóbbá válása, a búza árának emelkedése, vízhiány, a rizstelepek elgyomosodása, elmocsarasodása játszottak szerepet. Nagyobb arányú, új fellendülés a rizstermesztésben az első világháború alatt következett be. Ettől kezdve állandó törekvés nyilvánult meg aziránt, hogy Magyarországon a rizstermesztés nagyobb méreteket öltsön. 1917-ben Békés megyében Zsilinszky Endre indította meg a rizstermesztést. Erősen akadályozta a hazai rizstermesztést az, hogy a nemzetközi öszszeköttetésű rizskereskedelmi és hántoló érdekeltségek ellenakciót indítottak. Mindent elkövettek azért, hogy a hazai rizstermesztési próbálkozások abbamaradjanak. Ennek ellenére az állam is segítőleg avatkozott be a rizstermesztésbe. A Földművelésügyi Minisztérium 1927-ben létrehozott egy Országos Rizstermesztést Irányító Bizottságot. Ez a kezdeményezés a szakszerű irányítás hiánya miatt nem vezetett eredményre. Ebben az időben 1928-tól Békés megyében 25 kat. h. körüli rizstelep üzemelt, 18 kat. h. a békéscsabai rét melletti rizstelepen, ahol 15—-20 q/kat. h. átlagtermést értek el rizsből, Békésen pedig 7 kat. h. rizstelep üzemelt. Rizstermesztésünkben a fejlődés új útját nyitotta meg az, hogy 1932től komoly kutatómunka indult. Szegeden Havas Géza, Szabó Lajos, majd Obermayer Ernő, Herke Sándor és Somorjai Ferenc szereztek kimagasló érdemeket abban, hogy a hazai rizstermesztés addig számos nyitott kérdését tisztázták. Elsősorban a fajtakérdés megoldása bírt nagy jelentőséggel. Munkájuk nyomán vált lehetővé, hogy a rizs nálunk 10 ezer holdszámra eredményesen teremjen. Ez időtől fogva a rizstermesztés nagy léptekkel növekszik. 1939-ben országosan 49 kat. h. volt (Békés megyében 2,5 kat. h. a szarvasi gazdasági iskola tangazdaságában), 1944-re 8500 kat. holdat ért el országosan a rizs vetésterülete. Jelentős fellendülés a második világháború után következett be. A rizstermesztéssel párhuzamosan bontakozott ki a hazai öntözéses gazdálkodás is. Elsősorban az erősen kötött talajokat, az öntözőrendszereink kialakításának megfelelően vonták be rizstermesztésre, ahol egyéb növények sikeres termesztése nehezen volt megoldható, valamint nagy területű kopár legelőket törtek fel, és rendeztek be rizstermesztésre. A terület fejlődése igen nagyarányú, különösen 1951—1955 között, amikor 87,500 kat. holdat ért el a rizs vetésterülete országosan — Békés megyében 12,618 kat. holdat. A termesztett fajtát illetően elsősorban a Dunghan Shali foglalt el nagy területet. 1954-ben, de különösen 1955. évben e fajtában nagy kárt okozott a barnulásos betegség, az országos termésátlag mindössze 52