Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - G. Varga Annamária-Dr. Gazdapusztai Gyula: A battonyai bronzkori temető

Nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy ez sajátos haiotti áldozat, esetleg valamiféle, a temetés után bizonyos idővel rendezett megemlékezés, vagy halotti ünnep alkalmából bemutatott áldozat. Természetesen felmerülhet ezekkel kapcsolatban az a gondolat is, hogy a nemzetséghez tartozó, de a telephelytől távol elhunyt személynek emelt sírról van szó. A többi szimbolikus sírok izoláltan fordultak elő. Legmélyebb közülük az 58. számú volt, amelyet a csontvázas sírok átlagmélységén (1,15 m mélyen) találtunk meg. Á leginkább jellegzetes szimbolikus sír formát az 5—6. képen mutatjuk be (25—26., 58. sír). Ásatásaink eddig 9 ilyen „sírt" eredményeztek. 2. Települési jelenségek A feltárások során a lelőhely felső szintjéből gyakran kerültek elő, minden további összefüggés nélküli edénytöredékek, állati csontmaradványok. Helyenként találtunk átégett földrögöket, tűzhely-, vagy falmaradványokat is. A leletanyag a BI—II. periódusra jellegzetes típusokat tartalmazta, amelyben azonban a BII leletek túlsúlyban voltak. A települési jelenségek zártnak nevezhető rendszerét 1965-ben találtuk meg. Közelítőleg D—É-i irányú, egymással párhuzamos árkokat tártunk fel, amelyeket 20—25 m hosszúságban követhetünk. Az árkok D-i végződését a homokbánya tönkretette. E felé egy közös, nagyméretű gödörbe futottak össze, amelynek alján kivehető volt az egyes árkok vízmosta mélyedése. Az árokrendszer a humuszréteg alján jelentkezett, fekete kitöltéssel. Szélességük, egyenként 0,6—0,8 m, mélységük pedig 0,8—1 m volt. Leletanyagukat a BII periódus durva házikerámiája adta — túlsúlyban volt a vastagfalú, seprűdíszes áru. Egy idoltöredék, amely a hegedűidolok változata lehet, a központi gödörből került elő. Ez az árokrendszer azonban minden valószínűség szerint lényegesen későbbi és temetőnkhöz sem korban, sem funkcionálisan nem lehet kapcsolni. Ezt bizonyítani látszik az a tény, hogy a temetőt ebben a korban nem a telephelyen gélül helyezték el. Nem mond ellent állításunknak az árokrendszer földjéből előkerült leletanyag sem, hiszen ezek a területen mindenütt előfordulnak és ide valószínűleg földhordás következtében kerültek. 3. A régészeti leletanyag A kerámiai leleteket úgy tartja nyilván a régészeti kutatás, hogy ezeknek segítségével lehet egy-egy telep, vagy temető korát, idegen vidékkel való kapcsolatait leginkább megállapítani .Ezért a leletanyag ismertetését a kerámiával kezdjük. Már a síranyag bemutatása során hangsúlyoztuk, hogy a feltárt temetkezések valamennyi típusában voltak edénymellékletek. Egyelőre nem áll módunkban a különböző ritusú sírok kerámiai anyagának szilárd tipológiai elválasztását adni. Éppen ezért a fazekastermékeket egységesen kezeljük. 34