Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - Dr. Farkas József: A Várkonyi-mozgalom Békés megyében a századforduló idején

nem következik be az 1905—06-os politikai válság időszaka, s nem indul bomlásnak ez időben az újjászervezett szocialista mozgalom is. 1905—1906-ban az egész megyében új, nagy fellendülés következik be a földmunkás és szegényparaszt-mozgalmak terén, e mozgalmi újjáéledésben igen nagy szerep jut ismét Várkonyi Istvánnak. A mozgalom szinte az 1890-es évekhez hasonló jelentőségre tesz szert. Ez újabb harcos időszakkal, a két kiemelkedő parasztvezér — Achim és Várkonyi — együttműködésével, a Békés megyei földmunkások 1906-os bérharcaival e helyen már nem foglalkozhatunk, ez egy következő tanulmány témája lehet. J DR. FARKAS JÓZSEF JEGYZETEK 1. Amikor az eddigi feldolgozásokról beszélünk, akkor leltétlenül meg kell említeni a „Földmunkás és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon" című, Szakács Kálmán és Pölöskei Ferenc szerkesztésében a MEDOSZ által kiadott, 1962-ben megjelent két kötetet. Fel kell említeni a helytörténeti jelentőségen messze túlmutató Orosháza monográfia idevonatkozó részét (Orosháza története és néprajza, Szerkesztette: Nagy Gyula. I. k. Orosháza, 1065.) Ezen monográfiából a mi témánkkal kapcsolatos Szabó Ferenc: Orosháza története a kiegyezéstől az I. világháborúig című tanulmánya. 2. Fővárosi Levéltár (továbbiakban: FLt.), Budapesti főkapitányi elnöki iratok (ezután: Bp. Fk. ein.) res. 1033/1896. (Az én kiemelésem — FJ.) 3. Földmívelő. 1896. nov. 27. Boros István a Békés megyei mozgalom egyik vezére, résztvett az MSZDP IV.kongresszusán is. Budapestről hazatérése után házkutatást tartottak a lakásán és kiderült, hogy a Népszavát járatja, megvette a „Magyar Büntető Törvények" c. könyv két kötetét. A munkásmozgalomnak keletkezése Magyarországon c. brosúrát, Csizmadia előbb említett könyvét. Ezeket lefoglalták. 4. Várkonyi István politikai, eszmei nézeteit a szerző Várkonyiról szóló, más helyen megjelenő munkájában részletezi. 5. Földmívelő 1897. febr. 19. Külön szerepel az orosházi pártszervezet távirata, tehát két külön szervezetről volt szó. 6. Az 1897. évi jan. 31., febr. 1., febr. 2-a Bp.-en tartott . . . jegyzőkönyve Bp. 1897. Más források szerint Szempnyei azt is mondta, hogy „ha a kormány nem akarja teljesíteni a követeléseiket, követelik azt majd akkor is, mikor fegyverrel kezükben állanak az ellenség előtt." (Függetlenség 1897. febr. 1—3.) 7. Szentesi Lap 1897. febr. 3. 8. FLt. Bp. Fk. ein. res. 360/1897., ápr. 20-i j. A két földmunkás kongresszus bővebb elemzését lásd: Földmunkás és ... I. k. 248—257. 1. Egyben vö. az aratósztrájkról adott értékelésünkkel is. 9. Ismét zsandár világ Magyarországon, Földmívelő 1897. jún. 25. 10. FLt. Bp. Fk. ein. res. 179/1898. febr. 18-1 j. FLt. Bp. Fk. ein. res. 186A898. febr. 19-i j. 11. FLt. Bp. Fk. ein. res. 208/1898. febr. 21-1 j. 12. FLt. Bp. Fk. ein. ngs. 432/1898. márc. 21-i j. FLt. Bp. Fk. ein. res. 642/1898. ápr. 22-1 j. 13. FLt. Bp. Fk. ein. res. 671/1898. áprl 28-1 j. 14. Függetlenség 1898. máj. 21. 15. A belügyminiszter márc. 9-én kelt rendelete. GyAL. Békés vm. főisp. biz. 49/1898. 16. GyAL. Békés vm. főisp. biz. 49/1898. 17. FLt. Bp. Fk. ein. res. 210/1898. 18. GyAL. Békés vm. főisp. biz. 66/1898. 19. MMTVD II. k. 265—66. 1. Az 1898. évi helyzetkép kialakításához a főszolgabírói jelentéseket használtuk még fel: GyAL. Békés vm. főisp. biz. 49/1898. 20. Uo. 21. Népszava 1898. nov. 18. 22. Vitatkozva itt a különböző feldolgozások szerzőivel — egy-két forrás mellettük szólása 2 17