Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)
1967 / 2. szám - Dr. Farkas József: A Várkonyi-mozgalom Békés megyében a századforduló idején
Egyetértés című lapnak válaszolva, amely Győri fényes diadaláról cikkezett. Várkonyi 738 szavazatot szerzett, ami önmagában is igen szép sikernek számított, de ennél is jelentősebb volt az a tény, hogy Várkonyi ismét megjelent a földmunkások között és jelenléte ismét bizakodást, új hitet kölcsönzött a szárnyaszegett mozgalom számára. Gyomán december 31-én zavargásokra is sor került. 2 9 Programbeszédének a legnagyobb visszhangja azonban Endrődön volt, az endrődiek felbuzdulva Várkonyi sikerén, kieszközölték, hogy a községi választásokon is szocialista jelölteket állítsanak. Benyomultak a községházára, ablakait beverték és mindenkit kibuktattak onnan, aki nem Várkonyira szavazott. A rendőr és szolgaszemélyzetet lemondásra kényszerítették. A csendőrség a rendet csak másnap tudta helyreállítani. 3 0 Köröstarcsán a közpénztári ellenőr választáson Szöllősi Józsefet, a szocialisták elnökét választották msg. 3 1 A szeghalmi járás főszolgabírája Várkonyit a „leghirhedtebb szocialista agitátor"-nak nevezte, agitációjának következtében. „A szocialisták törekvése az volt, hogy minden megüresedett hivatali, avagy képviselői állásra saját emberüket ültessék, s e törekvésük, különösen a múlt évben volt, a községi képviselő választásoknál teljes sikert is aratott, amennyiben a járás mindegyik községében csaknem kivétel nélkül szocialista elvűek választattak meg községi képviselőieké." 3 2 A választást követően a párt, a nagyobb siker reményében, 1902. febr. 9—10-ére ismét kongresszust hívott össze Békésre, itt lcb. 54 küldött jelent meg. Ez a kongresszus azonban Várkonyi jelenléte ellenére sem jelentett nagy előrelépést az 1900-as kongresszussal szemben. Pozitívumként emelhető ki talán, hogy a kongresszus utóhatásaként a békési földmívelő egylet 290 taggal a párthoz csatlakozott. Ezt ín lépésüket a jelek szerint a hatóságok nem nézték jó szemmel, mert jún. 10-én működését alapszabályellenesnek minősítették és feloszlatták. 11 3 1902-ben, Győry Elek halálával, ismét választásokra került sor a gyomai kerületben. A függetlenségi párt most egyik vezéralakját, Hentaller Lajost léptette fel, az ellenfele ismét Várkonyi István. Most Várkonyi maga is valóságos korteshadjáratot folytatott, hiszen az elmúlt év tanulságai szerint Hentallerrel szemben is eséllyel indulhatott. Vonattal és kocsival járt községről-községre vörös zászló alatt, a hívei pedig piroslevelű zöld tollakat viseltek. Programbeszédét 1500 példányban nyomtatta ki és 3000 példányban röplapot nyomatott, ezeket hívei között osztogatta, ennél jobb lehetőséget az agitációra nem is talált volna. A falusi szegénység ezt a korteskedést most is nagy eseménynek tartotta, noha választójoguk nem volt, mégis olyan jelöltet hallgattak végig, aki a szívük szerint beszélt. Várkonyi hatásos beszédeiben elsősorban az uralkodó osztályokat és a papokat támadta, de nem kímélte a népnyúzó hivatalnokokat sem. Ezt a körülményt használták fel aztán ellene, hogy lázító programja miatt feljelentsék. Heves beszédei nyomán a tekintélyes pártvezért, Hentallert több helyről is elkergették, nem engedték szóhozjutni. A választások idejére Strohmayer alezredes vezénylete alatt két század gyalogságot vezényeltek Csabáról Gyomára a hatvanra emelt csendőrlétszám mellé. A két tábort elválasztották egymástól, Várkonyi hívei a Központi vendéglőben, Hentaller hívei pedig a Haller-féle vendéglőben tá13