Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - Dr. Farkas József: A Várkonyi-mozgalom Békés megyében a századforduló idején

kodtak a szerződések kötésétől, a rabszolgatörvényt „zúgolódva" fogadták, ettől, „ . .. a rájuk vonatkozó előnyös intézkedések előtérbe állítása sem térítette el őket" — írta jelentésében a főszolgabíró.

1

8 Az aratások idején a hatóságok a rabszolga törvény „rendelkezéseinek áthágását és különösen a munkásigazolványok elleni agitációt kérlelhetetlen szigorral megtorolták."

1

9 A megyében mintegy 1300 arató maradt szerződés nélkül a rendőrségi évkönyv adatai alapján.

2" Az 1898-as év második felében, az éveleji fellendüléssel szemben, már komolyan érződött a vezér nélkül maradt független szocialista mozgalom hanyatlása, gyengülése. Az irányítás hiánya mellett érződött a szaklap hiánya is. A mezőtúri sikeretlen próbálkozás után Hódmezővásárhelyen Szatmári Péter tesz újabb kísérletet. Szatmárit azonban a rendőrség még az előkészítő munka során letartóztatja, egy éjszakai gyűlésen, lefoglalva az előfizetők jegyzékét is.

2

1 A lapot végül csak 1899-ben sikerül kiadni, de csak mint politikamentes szakközlönyt. Az 1899—1900-as években zászlót bontó Mezőfi mozgalom a független szocialisták befolyását még tovább szűkítette, így a befolyásuk évekig csak Békés megve néhány községére terjedt ki. A megmaradó töredékük 1900 januárjában Orosházán földmunkás szakkongresszust és áprilisban Szeghalmon pártkongresszust tartett.

2

2 Ezek a kongresszusok is inkább a bomlást, a gyengeséget demonstrálták, mintsem újabb fellendülés jelei lettek volna. Ez a létszámban is kifejeződésre jutott. Orosházán 27 község képviseletében 50 küldött és 'Szeghalmon 17 község képviseletében 40 küldött jelent meg. A Viharsarok területén kívüli helységnek csak Balmazújváros (4 küldöttel) és Biharnagybajom számított. Az orosházi földmunkás kongresszuson a küldöttek a törvényességet hangoztatták. A munkabéreket illetően a munkás és a gazda megállapodását tartották mérvadónak. Elfogadtak egy napszámbérekre vonatkozó javaslatot is, aminek az értékét nagyban lerontotta az a kitétel, hogy ha ez nem lenne elérhető, kevesebbért is dolgozni kell A szeghalmi pártkongresszuson a hangadók, a párt akkori vezérei, Szatmári Péter és Boros István voltak. Ezen a kongresszuson határozták el többek között, hogy a következő választásokon a párt jelöltet állít, új programot fogadtak el és kimondták, hogy a Független Szocialista Párthoz tartoznak. Boros István a helyi pártvezetőségek mellett egy központi tanács (pártvezetőség) létrehozását is javasolta, de hozzátette, hogy ez ne szolgáljon az uralom eszközéül. Szatmári pedig olyan központi vezetőséget javasolt. ,.amelyet a nép dirigál és nem fordítva."

2

3 Ezek a megnyilvánulások a párt vezetői részéről kétségtelenül az ideális anarchizmus komoly befolyását tükrözték. 1901-ben megüresedett a gyomai mandátum Barabás Béla visszalépésével. A Független Szocialista Párt elérkezettnek látta az időt, hogy a szeghalmi kongresszus határozata értelmében jelöltet állítson. A párt köröstarcsai értekezletén úgy határoztak, hogy a jelöltséget Várkonvi Istvánnak ajánlják fel. Várkonyi a jelöltséget elfogadta és megjelent a gyomai kerületben, hogy a képviselőválasztás adta lehetőségeket pártiának felrázására, a mozgalom fellendítésére használja fel. A környező községek falusi szegénysége megmozdult Várkonyi érkezésének a hírére, látni akarták a hosszú ideig raboskodott vezért. 11