Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - SZEMLE

SZEmlB A „SZÁMVETÉS A PÁRT IX. KONGRESSZUSA ELŐTT" APROPÓJÁN A Magyar Szocialista Munkáspárt 1966 őszén rendezett IX. kongresszusát megelőzően a Békés megyei pártértekezletre érkezett küldöttek kedves meglepetésként kapták kézhez a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága „Számvetés a párt IX. kongreszszusa előtt" című kiadványát. A párt Békés megyei végrehajtó bizottsága előszavával megjelent könyv ráirányítja a figyelmet a statisztikai organizációnk tevékenységére, illetve a legkülönbözőbb tudományágak ma már nélkülözhetetlen forrására, a statisztikára. Megragadjuk tehát az alkalmat, és a számvetés apropóján kissé általánosabban is szólunk a társadalomtudomány kevéssé ismert területéről. A történelmi források egyik legfiatalabb csoportját a statisztika alkotja. Külön forráskategória jellegéről azóta beszélhetünk, amióta statisztikai célból készült adatfelvételek léteznek. Ezek a polgári fejlődésben élenjáró nyugati országokban a XVIII. század végétől, a XIX. század elejétől, hazánkban pedig 1869től állnak rendelkezésünkre. 1871-ben önálló szervezetet kapott a statisztika, létrejött a Központi Statisztikai Hivatal. A lassan százados múltú intézmény irányítása mellett, a megyei és járási szervezetekre támaszkodó közvetlen és közvetett adatfelvétel, az új- és legújabb kori magyar történettel foglalkozó kutatók nélkülözhetetlen forrása. Elsősorban Lenin mutatott példát arra — A kapitalizmus fejlődése Oroszországban c. művében és az agrárkérdéssel foglalkozó tanulmányaiban —, hogy a marxista történettudománynak máként kell eredményesen felhasználnia a statisztiA marxista statisztika főképpen a termelési, elosztási és fogyasztási — tehát a politikai gazdaságtan tárgyát képező — folyamatokat vizsgálja. Ezért együtt él a változásokkal, és a statisztikai elemzés már a tegnap adataival is dolgozhat. A statisztika-elemzés, mint izmosodó tudományág, tudós gárdát szült, akik elsősorban a KSH két folyóiratában, a Statisztikai Szemlében és a Statisztikai Havi Közleményekben hallatják szavukat a tudományos közélet előtt. A Statisztikai Szemle 1966. augusztus—szeptemberi száma elemző módszerrel a következő részproblémákhoz nyújt segítséget: A magyar építőipar, 1961—65; Az öntözéses gazdálkodás helyzete hazánkban, 1939— 1963; Vállalati összevonások a gépgyártásban, 1960—1964; s vitát közölt hústermelésünk ügyében. A KSH Békés megyei Igazgatósága évenként kiadja a „Békés megye fontosabb statisztikai adatai" című évkönyvet, amely folyamatosan jelzi a közigazgatás, a népességalakulás, az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a közegészség- és művelődésügy helyzetét a számok tükrében. Az évkönyvek fejezetei részint a KSH Területi Főosztálya intenciói, részint a különböző országos, illetve megyei szervezetek és intézmények, pl. Országos Tervhivatal stb. igényei figyelembevételével alakulnak ki, s a széles olvasóközönség tájékoztatását szolgálják. Az államhatalom és az államigazgatás megyei szintű vezető szakemberei részére a statisztika-elemzés módszerével készít féléves jelentést a megyei igazgatóság, illetve időről időre összefoglalja a termelőerők és a felépítmény kategóriáinak egyes ágazataiban lezajlott változásokat, pl.: A mezőgazdaság gépesítése 1960—1965 között; A megyei székhelyű állami iparvállalatok költség- és készletgazdálkodása 1966 első felében; A születésgyakoriság csökkenésfolyamata Békés megyében. Ez utóbbi elaborátumból érdekes kiragadnunk Békés megye társadalmi átrétegeződésének és családöszszetételének adatait: 141