Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)
1967 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Szabó Ferenc: 120 éves a nyomdászat Békés megyében (A szarvasi Réthy nyomda alapítása)
útnak az iratokat, újfent az udvari kancelláriához Bécsbe, az alábbi információval: „a nyomdának szüksége ugyan nem látszik fennforogni. .. hasznos volta azonban nem tagadható." 1 6 Az udvar hamar, már 1846. szeptember 21-én hozzájárult a királyi szabadalomlevél kiadásához, de csak a nyomdász szakképzettséggel rendelkező Réthy Lipót részére. Az erről szóló leirat 1846. november 18-án érkezett meg Békés megyéhez, s itt Réthyt azonnal tudósították. A privilégium szövegét 1847-ben teljes terjedelmében beiktatták a megyei közgyűlési jegyzőkönyvbe 1 7 s ezzel az előírás szerinti kihirdetést is megejtették. A kiváltságlevélben foglalt királyi kegyelem megengedte Réthy Lipótnak, „mint jó erkölcséről s ügyességéről ajánlott és elegendő vagyonnal is ellátott egyénnek, hogy hív alattvalóink hasznára és használatjára, Békés vármegyében fekvő Szarvas mezővárosban könyvnyomtató intézetet állíthasson, és az vegyes könyvek nyomtatására nézve bárkinek részére kiadott más különösb kiváltságok sérelme nélkül bárminémű könyveket és munkákat nyomtathasson, azokat eladhassa, e végett segédeket tarthasson, inasokat felvehessen, taníthasson és szokás szerént felszabadíthasson . .." Kötelezte a privilégium Réthyt arra, hogy „csinosabb nyomtató betűkkel" lássa el magát és hogy köteles a kinyomtatandó munkákat cenzúra elé bocsátani. Minden nyomtatványból 5 példányt kellett félévenként felküldenie a Helytartótanácshoz kötelespéldányként. A nyomda működéséhez „elengedhetetlen" cenzor kijelölése 1847. május 11-én történt meg. Ekkor nevezte ki — egyelőre ideiglenesen — a Helytartótanács erre a tisztségre Lonovics Ferenc 1844 óta működő szarvasi római katolikus plébánost. A javaslat Lonovics csanádi püspöktől származott. (A két Lonovics feltehetőleg rokon volt, lehet, hogy testvérek voltak.) A kinevezés indoklásában arra hivatkozott a bécsi udvar legfőbb hazai végrehajtó szerve, hogy Lonovics Ferenc magyarul és németül jól beszél, s „állása, jó irányú gondolkodásmódja eme fontos hivatal kellő kezelése iránt biztosítékot nyújt." 18 Az evangélikus többségű Szarvasra katolikus cenzor és világi helyett papember kijelölése arra mutat, hogy a hatóság óvatos volt, feltétlenül megbízható személyt keresett. A nyomda működésének pontos kezdetét nem tudjuk meghatározni. Az eddigi feldolgozásokban mind 1846 mind 1847 szerepel. Véleményünk szerint az utóbbi a valószínűbb, már csak a cenzor kinevezésének dátuma miatt is. Cenzor nélkül a nyomda nem dolgozhatott. 1846-ból származó Réthy-nyomtatvány eddig nem is került elő. 1847. augusztus 7-éről származik az az „Értesítés a szarvasi nyomda iránt" című nyomtatott felhívás is, 1 9 melyben Réthy Lipót „kir. szabadalmas könyvnyomdár" „egész bizalommal ajánlja egészen újöntetű s igen szép metszetű magyar, német és tót betűkkel ellátott s minden tekintetben olly karban lévő Nyomdáját, miszerint mindennemű kisebb vagy nagyobb munkákat, lajstromokat, mintákat, számlapokat, mindenféle csak gondolható hirdetéseket, jelenben írással ellátni szokott minden dolgokat, egyszóval bárminémű ezen szakhoz tartozó munkát elvállalni s minden kívánságnak megfelelni képes. Minthogy alolírt ezen Intézetet, melly bármelly nagyobb Megyének is díszére válhatnék, nem kímélt költségekkel olly karba állította, hogy valamint jóságra s olcsóságra, úgy a gyors és szilárd munkaszolgálatra nézve bármelly más Nyomdával versenyezhet..." 1850 elejéről származó adatok szerint a nyomdának 2 sajtója volt, s magyarul, latinul, németül és szlovákul nyomtatott. 2 0 (Rövid idő alatt kivívott nagy hírnevét igazolja, hogy 1849-ben, a kormány120
