Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Csomós István: Békés megye mezőgazdaságának fejlődése, struktúrája a II. ötéves terv időszakában (1961-65)

gunk a nagyüzemi gazdálkodás útján — kihasználva az adott lehetőségeket — egyre magabiztosabban halad előre. A kollektív munka, a közös gondok és sikerek egyre összeforrottabbá kovácsolják egy-egy termelőszövetkezet tagságát. Ma már elmondhatjuk azt, hogy az embereket a végzett munkájuk alapján értékelik, illetve ítélik meg. Ennek hatása már jelentkezik a közösségi élet területén is. A termelőszövetkezetek közgyűlései ma már a falu életének nagyjelentőségű eseményei. A termelőszövetkezeti tagság részéről elhangzott viták, javaslatok, észrevételek a közös gazdaság ügyeinek menetét, a gazdálkodás színvonalának emelését szolgálják. A közös ügyek iránti felelősség mind jobban hatja át a termelőszövetkezeti tagok gondolkodását, mindennapi munkáját. Azt is tudni kell, hogy nem minden termelőszövetkezetnél van ez így. Előfordulnak olyan közös gazdaságok, ahol a napi anyagi gondok, a kedvezőtlenebb megélhetési lehetőség meg nem értést idéz elő. Ez negatív kihatással van a közös munkában való részvételre és egyéb kérdésekre is. Az elégedetlenség helyenként jogos, de ma már világos és ennek sok ember hangot is ad, hogy nem a nagyüzemi formában van a hiba, hanem a termelőszövetkezet vezetésében, a gazdálkodásban, a termelőszövetkezeti tagok munkához való viszonyában, az emberi magatartásban. A közös munkában való részvételre, s ezáltal a közös jövedelemből való részesedésre kedvezően hatott annak a felismerése, hogy kizárólag csak munkaegység alapján történő díjazás nem elég ösztönzőleg hat. Ennek hatására termelőszövetkezeteinkben többféle módszer alakult ki a munkadíjazás formáit illetően. Ennek helyes és célszerű alkalmazása meg is mutatkozott. Javult a termelőszövetkezeti tagok munkáia, nőtt a családtagok bevonása a közös munkába, nőtt a munka termelékenysége és azáltal a termelőszövetkezet gazdálkodási eredménye. Pl. az elmúlt két évben 2—3000 fővel növekedett a közös munkában résztvett családtagok száma. Az évről évre javuló életkörülmények megváltoztatják az ember véleményét a megélhetési lehetőségekről. Tapasztalataink sz°rint. egvre többen térnek vissza a faluba azok közül, akik az előző években úgv látták, hogy a népgazdaság más területein jobban megtalálják számításukat. A termelőszövetkezeti tagok kor szerinti megoszlására vonatkozó adatok megyénkben is elöregedési tendenciát mutatnak. Itt azonban számításba kell venni, hogy nő a közös munkában résztvevő családtagok száma, akik esetleg koruknál fogva is csak a későbbi években lépnek be tagként a termelőszövetkezetbe, vagy éppen mint alkalmazott fognak dolgozni. Fontos feladatként jelentkezik a termelőszövetkezetek számára a munkából kiöregedő, a pihenésre rászolgált idős tagok szociális helyzetének megoldása és megbecsülésük. Az állami szociális (nyugdíj, stb. . . .) intézkedések mellett, egyre inkább szükségessé válik, hogy a termelőszövetkezetek az eddiginél több anyagi-, pénzügyi alapot képezzenek idős tagjaik támogatásához. Békés megye mezőgazdasága igen fontos szerepet játszik az ország ellátásában. Az állami szervek által felvásárolt mezőgazdasági termékek több mint egy tizedét országos viszonylatban ez a megye adja. Rendkívül fontos az, hogy a közös gazdaságok a már termelési eredményeiket bizton10