Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - VITA - Dr. Krupa András: A helytörténetkutatás és ismeretterjesztés

a nyomdai-írásos nyilvánosságra hozatal mögött. A helyismeret esetén azonban talán tehetünk kivételt. A történelmi emlékezet élő raktározói sokszor nemzedékeken át őrizték a hagyományokat, nem egyszer döntő adatokat szolgáltattak, s fontos részét alkották a nemzeti tudatnak. A történelmi emlékek effajta őrzése, átmentése és ébrentartása korunkban már egyre halványabb, mégis érdemes ápolnunk a szóbeliséget, mert az összetartozás, a hazához, egy néphez, egy nemzethez való tartozás egyik kifejező formája még ma is. De maga a gyűjtés és feltárás egyben ismeretterjesztő-ébresztő munka is! Hiszen a kutatásnak az az attitűdje, amikor az emberekben élő történelmet szedegetjük össze, közösségi, kollektív jellegű: az illető hely szinte minden lakója adatszolgáltató lehet és egyúttal adatbefogadó is. így tehát mozgósítunk a szülőhely jobb megismerésére, lehámozzuk a szürkítő, fakító rétegeket a lényeges történelmi emlékekről, újra kiépítjük a szétzilálódó emlékmomentumok összefüggő láncolatát, felélesztjük az állampolgárokban az egészséges lokálpatriotizmust, mely hazaszeretetünknek nagyon fontos és befolyásoló alkotó eleme: ismerve lakóhelyüknek történelmét, inkább sajátjuknak érzik: ) gazdasági és érzelmi kapcsolatokon túl, erősödnek bennük az értelmi kötöttségek, a helybenmaradás szálai. Ez pedig nem megvetendő dolog, különösen napjainkban nem, amikor elég nagy a gazdaságilag is indokolatlan elvágyakozás, elvándorlás a fővárosba vagy más ipari területékre. A helytörténeti előadások iránt megyénkben nagy az érdeklődés. Az elmúlt két évad adatai világosan tanúskodnak erről: 1964/65-ben 158 történelmi előadás hangzott el, amelyeken 10 048-an jelentek meg. 1965/66-ban a történelmi előadások száma: 250, a hallgatóságé: 14 120. Ezen előadásokból a helytörténeti jellegű rendezvények száma 1964/65-ben: 29, a hallgatóságé: 2408; 1965/66-ban pedig 78 előadás és 5300 hallgató. A helytörténeti előadások hallgatói átlaga mind a két évadban magasabb: Az előadások, rendezvények címei is igazolják a fentebb mondottakat. Elsősorban falutörténeti jellegűek (pl. Gádoros, Köröstarcsa, Elek, Battonya. Füzesgyarmat stb. története, vagy egyes korszakai, így például a felszabadulás óta, eltelt húsz év összegezése), de számos munkás- és parasztmozgalmi előadás is elhangzott (pl.: Az első véres május elseje a Viharsarokban; az 189l-es földmunkásmozgalom gócpontonkénti ismertetése; a munkásmozgalom Békéscsabán, Orosházán stb.), de akad foglalkozástörténeti rendezvény is (pl.: a Körösök halászatának története stb.). A helytörténeti témák iránti érdeklődés alól nem kivételek a városok sem. A TIT Békés megyei Szervezete 1960-ban diafilmet készíttetett Békéscsaba története képekben címmel. Abban az évadban a legnépszerűbb történelmi téma Békéscsabán a város története volt. Kár, hogy az utóbbi években a megyeszékhelyen ezt a témakört kissé elhanyagoljuk. Az ismeretterjesztés azonban nemcsak befogadókat biztosít a helytörténészek számára, hanem nem egyszer komoly inspirációkat ad a kutatás kiszélesítésére, újabb területeire is. Az 1891-es agrárszocialista mozgalom 75. A történelmi előadások (a helytörténetieken kívül) A helytörténeti előadások hallgatói átlaga hallgatói átlaga 1964/65: 61 1965/66: 51 83 68 101