Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 1. szám - SZEMLE

megkülönböztetik más települések gazdasági, társadalmi viszonyaitól, amelyek a község történetének alakulását mindvégig egyéni módon befolyásolták. A tanulmány legfontosabb céljai közé tartozik a kertésztelepítvények problematikájának megoldása, melynek eredményeként bemutatja azt a folyamatot, amely kialakította Csongrád, Csanád és Békés megye jellegzetes arculatát. A másik tanulmány Szabó Ferenc kutatásai alapján újszerű feladatra vállalkozik: részesmunkások munkavállalásairól szóló szerződések bemutatásával és elemzésével tárja fel a vidék agrárproletáriátusának helyzetét a század első évtizedében, és mutatja be, hogy hogyan alakulnak ki a vidék' jellemző agrárkapitalista vonásai, melyek meghatározzák az agrárproletariátus életlehetőségeit, további sorsát, küzdelmeinek irányát. A tanulmány lényeges . elvi és gyakorlati szemponttá! járul hozzá a parasztmozgalmak kutatásához nemcsak helyi viszonylatban, de általános értelemben is. Iványi Anna tanulmánya - Az iq4yös földosztás Mezökovácsházán - a múltat és a kibontakozó jelent egybevetve mutatja be a község gazdasági és szociális struktúráját, elemzi azt a politikai helyzetet, mely kialakult az ellenforradalmi korszak talaján, és eredője a felszabadulás utáni évek aktivitásának, mely megszabadítja Mezőkovácsháza népét is a fejlődést gátló úri nagybirtoktól, szabaddá teszi az utat a továbbfejlődés, a mezőgazdaság szocialista átszervezése előtt. A kötet többi tanulmánya (Kelemen Ferenc: Bereczki Máté emlékezete; Szeder Pál: A mezökovácsházi seprőcirok története; Dankó Imre: A 'mezőkovácsházi fuvarosok; Kuliga Lőrincné: A mezőkovácsházi általános iskola fejlődésének története; Kiss Gabriella: Bálás Gyula mezökovácsházi népköltészeti gyűjtése) szép és hasznos történeti, néprajzi és kultúrtörténeti vonatkozásokkal ismerteti meg a község iránt érdeklődőket, és ugyancsak szép mozzanatokat és hagyományokat őriz a község múltjából a helybeli lakosság számára. Az értékes Emlékkönyv még szebb lehetett volna, ha nem jön közbe néhány olyan objektív nehézség, mint a szerkesztő (Dankó Imre) áthelyezése és néhány munkatárs visszalépése. Érdeklődéssel vettük kézbe az újkígyós! Községi Tanács V. B. kiadásában Újkígyós község megalapításának 150. évfordulójára megjelent jubileumi emlékkönyvet is, mint a helytörténetírási törekvések újabb bizonyítékát, eredményét. A kötet szerzői pedagógusok, közéleti vezetők, lelkes lokálpatrióták. A könyv anyaga megismertet bennünket a község vázlatos történetével, népesedési, kulturális és szociális viszonyaival (Füzesi Etelka munkája), majd a néprajzi adatok után a falu múltjáról ad színes képeket Zsótér József. Ezután ismerjük meg a község és környéke természeti földrajzát, majd a mezőgazdaság után az iparról, kereskedelemről, közlekedésről kapunk képet, az utolsó fejezetek pedig a helység közéletéről adnak áttekintést (Balázs Imre-Zsótér József-Csabay Lajos tanulmányai). A tartalmi áttekintés után láthatjuk, hogy az emlékkönyv hasznos adatokat tartalmaz a község történetéhez, egyes tanulmányai - elsősorban a földrajzi és gazdaságtörténeti részek a további, szélesebb körű kutatások számára is alapvető fontosságúak. Amikor azonban jó érzéssel vesszük tudomásul helytörténeti irodalmunk gyarapodását, úgy érezzük, hogy a jövő szempontjából elengedhetetlen néhány jóindulatú kritikus megjegyzés. Elsősorban azt tesszük szóvá, hogy hiányát érezzük a kötet helyes szerkesztői koncepciójának. Úgy gondoljuk, feltétlenül érvényesíteni kell a szerkesztésben a materialista dialektika alapvető követelményeit. A másik hiányérzetet az adja, hogy bár - a jegyzetek és a bedolgozott anyag tanúsága szerint - a szerzők igyekeztek tanulmányaikhoz levéltári anyagot gyűjteni, ez a levéltári munka, amely pedig semmiképpen sem nélkülözhető a modern történetírásban, egy bizonyos szinten elakadt, és nem követi következetesen végig a tanulmányokat. Igaz, hogy a szerzőket sürgette az idő, de azt hisszük, a tudományos igényű munkánál erre csak óvatosan hivatkozhatunk. Ugyancsak ez a sietség eredményezte, hogy a kötetben levő néprajzi fejezet (amely Bálint Sándor professzor tollából megjelent a szegedi egyetem kiadványaiban - Néprajz és Nyelvtudomány III-IV. kötet, Néprajzi Dolgozatok -), kevés módosítással és meggyőző egyéni gyűjtés nélkül Füzesi Etelka nevével jelent itt meg. 60