Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 1. szám - Dr. Bakó József: A dolgozók munkahelyi védelme és kártérítési igénye

2. A károsult dolgozó igényének elbírálásánál tehát helyesen csak azt kell vizsgálat és döntés tárgyává tenni, hogy a káreset a dolgozó munkaviszonya keretében követke xtt be, vagy sem. Igenlő esetben a vállalat a kárért felelős éspedig vétkesség nélkül. Nyilvánvaló, hogy számos esetben komoly problémát fog jelenteni annak eldöntése, hogy a baleset a dolgozó munkaviszonya keretében következett be, vagy sem, mert nemleges esetben a vállalat a kárért nem felel. E vonatkozásban viszont nincs olyan szabály, amely a felmerülhető valamennyi kérdést egyértelműen megoldaná. A jogalkalmazókra vár tehát az a feladat, hogy a kérdésben a közösség és a dolgozók egyéni érdekét egyaránt szolgáló gyakorlatot alakítsanak ki. A jogszabály csak a munkába menet és onnan jövet bekövetkező kár megtérítése alól mentesíti a vállalatot - kivéve, ha a vállalat szállító-eszközén történt utazás során következett be a káreset. Az előbbiek jobb megértése céljából szükséges néhány példa ismertetése: A dolgozó gyalog megy a munkahelyére és a munkáltató telepe előtti síkos járdán megcsúszik, - a káresetért az új jogszabály alapján a munkáltató nem felel (más kérdés viszont, hogy a Ptk. alapján a felelőssége esetleg meg lesz-e állapítható azon az alapon, hogy a járda felszórását elmulasztotta), a dolgozó belép a telep kapuján és a lehullt hótól síkos járdán megcsúszik, a káreset a dolgozó munkaviszonya keretében következett be, tehát a vállalat felel, - az egyik bírósági döntés szerint üzeminek tekintendő az a baleset is, amelyet a dolgozó úgy szenvedett el, hogy munkaközben a zsebében levő tintaceruza hegye a hüvelykujjába beletört, - avagy a Legfelsőbb Bíróság a 4615. szám alatt (Bírósági Határozatok 196;. évf. 10. szám) közölt döntésben kimondotta, hogy a munkaviszonyból folyó kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a kiküldetés tartama alatt bekövetkezett üzemi balesetet a munkahelyen elszenvedett üzemi balesetnek kell tekinteni. E példákon keresztül azt kívántam kiemelni, hogy a vállalat kárfelelősségének megállapításánál egyáltalán nincs elhatároló jelentősége annak, hogy a dolgozó a munkagépnél, avagy munkavégzés közben, illetve a munkavégzésre kijelölt helyen szenvedett kárt, hanem a felelősség igenleges, vagy nemleges eldöntésénél az éles választóvonalat annak konkrét elbírásával kell meghúzni, hogy a káreset a dolgozó munkaviszonya keretében történt-e, vagy sem. Igenlő esetben a keletkezett kárért - az alábbiakban kifejtett kivételektől eltekintve - a munkáltató felelősségét minden további nélkül meg kell állapítani. 3. A munkáltató a keletkezett kárért két esetben nem felel, míg egy további esetben kármegosztás mellett, a keletkezett kárnak csak egy részéért felel. Ezekkel az esetekkel szükséges részletesen foglalkozni. a) Teljesen mentesül a munkáltató a kárfelelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta. Ezzel kapcsolatosan konkrét esetben nagy körültekintéssel kell vizsgálni, hogy egyfelől a felmerült ok elháríthatatlan volt-e és hogy másfelől az ok a munkáltató működési körén kívül esik-e, mert bármelyik nemleges eldöntése esetében mentesülésről szó sem lehet. Működési körén kívül eső elháríthatatlan oknak lehet tekinteni például, ha a munkáltató telepén egy másik vállalat építkezési munkát folytatva, a rosszul megépített állványzat ledől és ennek során a munkáltató egyik dolgozója szenved kárt. (Ha a tcleprész lezárható és a vállalat nem zárta le, az okot elháríthatatlannak tekinteni már nem lehet.) b) Ugyancsak teljesen mentesül a kárfelelősség alól a munkáltató az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Ezen oknál is hangsúlyt kell helyezni arra, hogy annak elháríthatatlannak kell lenni, mert amennyiben elhárítható volt, a munkáltató mentesülését megállapítani nem lehet. Néhány példa a dolgozó elháríthatatlan magatartására: a gépkocsi rakterületén utazó dolgozó figyelmeztetés ellenére nem várja be az oldaldeszka leeresztését, hanem azon átlépve ugrik le a földre és ennek során baleset éri. - Ha a veszélyes teleprészt figyelmeztető táblák elhelyezésével a vállalat korláttal lezárja és a dolgozó ennek ellenére ott közlekedik, a bekövetkezett káreset a dolgozó elháríthatatlan magatartásának következménye. Abban az esetben azonban, ha a dolgozók valamennyien, vagy közülük többen rendszeresen ezen lezárt területrészen közlekednek, a magatartás elháríthatatlanságát már megállapítani nem lehet. Ugyancsak nincs elhárít26