Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Sonkoly Kálmán: Az orvostudomány és a vallás

Hasonló helyzetet lehetett megfigyelni több környékbeli belvízöblözetben is. Hogy az 1966. évi tavaszi hóolvadás alkalmával az országban mégis 570 ezer kat. hold kiterjedésű belvízelöntés keletkezett, annak legfőbb oka abban keresendő, bogy az öblözetek mélyebb fekvésű területeire külvizek juthatnak, és ezek eltávolításával a belvízművek nem tudtak megbirkózni. Ahol külvíz hozzáfolyás lehetősége nem volt — mint pl. a kondorosvölgyi mintavízgyűjtőn, vagy bizonyos mértékig az egész szarvas-békésszentandrási holtmeder 780 km

2-es belvízöblözetében is — ott a belvizek levonulása a belvízművek teljesítőképességével összehangolható volt. A terület 3800 kat. holdas mérete alapján az volt várható, hogy a nyári záporok okoznak mértékadó lefolyást. Ezzel szemben a legnagyobb lefolyási tényező is, a legnagyobb fajlagos lefolyás is fagyott talajra hullott hó olvadásából alakult ki. Előbbi 1956. március 3—-27 közt = 0,175 értékkel, utóbbi 1963. március 3—24 közt q = 28,3 l/s. km

2 értékkel. Az eddigi mérések alapján is megállapítható, hogy a kondorosvölgyi mintavízgyűjtő nagyságrendjéhez tartozó belvízöblözetben is a fagyott talajra hullott eső, illetve hó olvadása okoz mértékadó belvíz lefolyást. A vizsgálatok rámutatnak arra is, hogy nyári záporból csak abban az esetben keletkezik 1 százaléknál nagyobb lefolyási tényező, ha a csapadék eléri egy nap alatt a 80 mm-t. összefoglalás A kondorosvölgyi mintavízgyűjtő területén végzett lefolyás vizsgálatok eredménye az alábbiakban foglalható össze. 1. A lehullott csapadékból a felszíni vizsgálatok és elöntések keletkezése, az összegyülekezés, a belvízárhullám levonulása csak a mezőgazdaságba beleillesztett és egész öblözetekre kiterjedő kísérleti területeken vizsgálható, ahol a folyamatok dinamikája a valóságnak megfelelően alakul. 2. A kondorosvölgyi mintavízgyűjtő területén a mezőgazdaság szerkezetében regisztrált változás jellemzőnek vehető hazánk síkvidéki területén a mezőgazdaságban végbement hatalmas átalakulás arányaira és folyamatára. 3. A belvízöblözetben egyre fejlődő agrotechnika megindította a talaj, valamint az öblözetek vízháztartásának átalakulását, amely olyan mértékben fejlődik egyöntetűségben, ahogyan a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodás színvonala emelkedik. 4. Az évről-évre rendszeresen és egyre nagyobb tért hódító őszi mélyszántás a talaj pórustér fogatát, ezzel víztározó kapacitását növeli. A 0—100 cm talajrétegben tározható nedvességtöbblet 16—28 mm. 5. A mélyebb műveléssel tárolható nedvességtöbblet mélyebbre húzódó talapfagyot eredményez. Ezért a fagyott talajon meginduló télvégi olvadás, vagy eső lefolyási maximumokat okoz. 6. A 43 belvízárhuŰám mérési adatai alapján is megállapítható, hogy a kondorosvölgyi mintavízgyűjtő 22 km

2 nagyságrendjéhez tartozó bel58