Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - Sipiczky János: Békéscsaba központjának rendezési elve

BÉKÉSCSABA KÖZPONTJÁNAK RENDEZÉSI TERVE A mai Békéscsaba 250 éves múltra tekinthet vissza. E két és fél évszázad során a város fejlődése hol megtorpant, hol pedig — különösen a XIX. század második felében — a nekilendülés korszakai következtek be. Akik pedig ma — akár a város polgárai, akár kívülállók — tárgyilagosan figyelemmel kísérik a város sorsát, mind megegyeznek abban, hogy a város fejlődése — főképp az elmúlt évtizedben — hatalmas lendületet vett. E folyamat okainak részletes feltárását, azok sokrétűsége miatt, e cikk megszabott kerete nem engedi meg. így a tény puszta regisztrálására szorítkozva, csupán legfontosabb jellemzőit sorolom fel. Elég megemlíteni, hogy ez alatt az idő alatt épült meg a város közműalaphálózata, az utcák közel felében megtalálható a vízvezeték; mintegy 1600 korszerű lakás épült, és olyan jelentős ipari üzemek létesültek, mint a konzervgyár vagy a hűtőház. A katasztrofálisan elhanyagolt úthálózat rekonstrukciója során pedig mintegy 25 km aszfaltút épült. Mégis e biztató jelenségek mellett bizonyos hiányérzet tölti el azokat, akiknek szívügyük a város fejlődése. Jogosan hangzik el ugyanis az az észrevétel, hogy mindebből a városközpont — jelentőségéhez mérten — aránylag kevéssé részesült. Pedig és ez nem kevésbé jogos megállapítás, éppen itt van rengeteg javítanivaló. A városi tanács vb ebből a felismerésből kiindulva, 1964-ben az Építésügyi Minisztérium Településfejlesztési Főosztályával karöltve elhatározta a városközpont részletes rendezési tervének elkészítését. A rendezendő terület a Petőfi, Jókai utca — Szarvasi út, Lenin út, Sebes György utca, Élővízcsatorna, Bánszki és Bartók Béla út által határolt városrész. A végleges terv tökéletes megalapozottsága érdekében a feladat megoldására országos tervpályázatot hirdettek. A tervpályázat az építésztársadalom feltűnő érdeklődésével találkozott: több mint 80 pályázó indult, akik közül 34-en nyújtották be pályaművüket, mely a végleges terv alapjául szolgáló gondolatokat tartalmazta. A pályázat első helyezettjei különben Kaszta Dénes, illetve Ráth György és Osztié György építészmérnökök voltak. A tervpályázat eredményét összefoglaló jegyzőkönyv néhány, a végleges terv realitása szempontjából alapvető felismerést rögzített. Kiderült például, hogy a város jelenlegi úthálózata — vonalvezetését tekintve — szinte korrekció nélkül alkalmas a jövőben várható forgalom lebonyolítására. Ezzel az egyes lakó- vagy egyéb körzetek kialakítása szinte a történelmileg kialakult tömbhatárokon belül vált lehetővé. Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy ez a körülmény milyen előnyt jelent ezen területek közműveinek kiépítése vagy fokozatos beépíthetősége szempontjából. Másik hasonló felismerés, hogy azok az épületek. 25