Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)
1966 / 2. szám - Elek László: A természettudományos műveltség kezdetei hazánkban a Természettudományi Társulat működési engedélyének megadásáig
történetesen az előadások között nagyok is voltak a minőségbeli különbségek. 3 5 A sikeres alakuló értekezletnek eredménye az lett, hogy a szeptemberi, újból Pesten tartott gyűlésre már 320 taggal dicsekedhetett a csoport. Előtte igen helyesen és mértéktartóan levonták a nagy erkölcsi sikerű első találkozás tapasztalatait, a következő 3 pontban rögzítve a nézeteket ós teendőket: 1. ne hasonlítson mindenben a német orvosok és természetvizsgálók intézetéhez a magyar, 2. tisztán kifejezett, nem felette széles, hanem gyakorlati határok közé szorított célt tűzzön ki maga elé, 3. a helyesen kitűzött cél elérésére és a munka szakadatlan folytatására megyei orvosi egyleteket létesítsenek.'® Különösen az első kérdéssel foglalkoztak sokat, és eleven vitakedvvel mutattak rá a két ország adottságainak ellentétére. (A németek idegen országokban is gyűjtenek már. Mind a 22 egyetemükön van állat-, tüvész-, ásványtani- és geognosztikai gyűjtemény, természettani könyvtár, fizikai-kémiai laboratórium, klinikai és bonctani intézet. Egyetemeik gazdagok: számtalan tudóstársaság — értsd akadémia — roppant természettudományi irodalom, fejlett zsurnalisztika tartja fenn náluk a tudományos mozgást, nem beszélve a miénknél jóval fejlettebb közlekedés támogató segítéséről. Okén célja nem vándorló akadémia volt, csak a személyes ismerkedési lehetőség megteremtése, „mert nem ereszkedik a tudomány örvényébe, ki egy idegen városba 2—3 napra elmegy, akkor sem, ha ott tudományos beszámolókat hallgat is". Németországban a tudományos felfedezéseket maguk az egyes intézmények is közre tudják adni, nálunk az Akadémia is alig. Mi nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy csak baráti látogatásra hívjuk össze tudós íérfiainkat stb.) A másik két teendőt alaposabban nem részletezték. A második találkozón már 204-en jelentek meg. Megoszlásuk a következő volt: orvos- sebészi szakosztályból 111 fizikai, geográfiái, astronomiai 26 mineralogiai, geognosiai, chemiai, gyógyszerészi 43 zoológiai, physiologiai, botanikai 19 veterinariai és gazdasági 5 tag Beterjesztettek összesen 30 értekezést, melyek közül 17 az orvos -sebészi osztályba tartozott. Ezen a találkozáson mutatta be Bugát Pál a már említett, készülőben levő Természettudományi Szóhalmazát, mely ekkor is már több mint 20 000 szót tartalmazott, és tett előterjesztést a Rókus kórház tanintézetté történő átalakítására, míg Jedlik Anián „4 Volta-féle lemezzel 5 mázsát tartó villany-delejes erőt fejtett ki", amellyel a tagság elismerését vívta ki. 3 7 Ne tévesszen meg senkit se a nagy szám. Már a második gyűlés után egyre világosabb lett, hogy komoly tudományosságot még nem lehet várni az egyesülettől. Igazi természettudományos szemlélettel ugyanis nagyon kevesen rendelkeztek ekkor hazánkban. Szily Kálmán szerint az Akadémia 1840-ben is „csak egy helyet bír igazi természettudóssal. a többit nehogy üresen álljanak, gyakorló mérnökökkel és orvosokkal kénytelen betölteni". Ezt a nagyon lehangoló megállapítást 14 \
