Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - Elek László: A természettudományos műveltség kezdetei hazánkban a Természettudományi Társulat működési engedélyének megadásáig

fáradozva, Bugát Pál elődje lett. Mindannyian világosan érezték, hogy nemcsak a magyar természettudomány alapjait kell megvetniük Erdélyben, nemcsak annak gyakorlati hasznára kell felhívniuk kortársaik figyelmét, hanem a magyar nyelvű tudomány kiformálásán is szorgoskodniuk kell, s meg kell dönteniük a latin nyelv egyeduralmát a tudományban. Bolyai Farkas, Gauss matematikus barátja szépirodalmi-drámaírói tevékenységet folytatott, Köteles Sámuel a filozófia mellett a statisztikával és a marosvásárhelyi ref. kollégium históriájának megírásával foglalatoskodott, és sorolhatnánk tovább a neveket, mind azt láttatná meg, hogy a szerteágazó feladatok és a buzgó tennivágyás megosztotta az érdeklődést, és hogy a természettudományok egyes szakágai még nem követeltek teljes embert a századforduló Magyarországában. Sokirányú érdeklődésűek voltak a Társaság természettudományokkal foglalkozó, nem Erdélyben élő kültagjai is. Tessedik Sámuelt, akinek szarvasi mezőgazdasági iskoláját követendő példaként állították az erdélyiek elé, szinte minden olyan dolog érdekelte, amely a felvilágosodás körébe vágott, Földi János, a híres hajdúhadházi orvos, aki munkásságával előkészítette a Magyar Füvészkönyv Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály által megírt s 1807-ben megjelent kötetét és a 6 évvel későbbi Orvosi Füvészkönyvet, a Debreceni Grammatikát írta meg, és A Versírásról értekezett. Aranka György tudós társaságának megszűnése után sokáig nem beszélhetünk a természettudományok intézményes felkarolásáról. Egyegy Nagyváthy János vagy Pethe Ferenc elszigetelten, gyümölcsöző viták lehetőségeitől távol ápolta az agrokultúrát előrébb vivő mezőgazdaságtant, igazi vitapartnerekre alig-alig akadva. Az 1825-ben alapított Akadémia, amelynek első szervezeti felépítését (6 osztály, 16 tiszteleti és 20 levelező tag) az 1830. november 17-i alakuló ülés állapította meg, a későbbi módosításokkal és csoportösszevonásokkal (4 osztály, tiszteleti, rendes és levelező tagok) sem rendelkezett olyan sok tudóssal, hogy az egész országra kiható munkát végezve, megszüntesse a Ferenc császár abszolutisztikus uralma idején elmélyült természettudományos elmaradottságunkat a XVIII. század folyamán hatalmas lépésekkel előrehaladó nyugati államokkal szemben. Hozzá kell tennünk azt is, hogy az Akadémiának az első évtizedben nem is volt olyan anyagi helyzete, hogy költséges kísérletek finanszírozásával messzemenően segítse a természettudósokat kutató munkáikban, és így elsősorban nyelvészeti téren: az egyes szaktudományok magyar nyelvűvé tételével ért el maradandó sikereket. Annyira gyengén állt anyagilag, hogy Toldy Ferenc szavaival élve: „sem a történeti osztály kútfőnyomozásokról, sem a természettudományi-kísérletek és utazásokról nem álmodhatott". Pénzkészletét a pályatételek jutalmazásai, a pályáztatások, az értekezletek, egy enciklopédiái folyóirat: a Tudománytár s ,.némely idegen munkák kiadása" emésztették fel.

9 Jelentős előrelépést így a legismertebb tudósokat magába tömörítő magyar tudományos intézet sem biztosított. A tudósképzésre hivatott pesti egyetem sem adott korszerű természettudományos oktatást. Nem is adhatott, hiszen — amint Szily Kálmán a „Királyi Magyar Természettudományi Társulat fél évszázados életének emlékére"' tartott beszédében világosan leszögezte, „a veszedelmes