Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - Elek László: A természettudományos műveltség kezdetei hazánkban a Természettudományi Társulat működési engedélyének megadásáig

«0« A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MŰVtfíTSÉ^ »1 KEZDETEI HAZÁNKBAN lo v\ ^ ca] A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT\RföKOT)ÉSI ENGEDÉLYÉNEK MEGADÁSÁl\>v A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nemrég adózott ünnepi ülés keretében a 125 évvel ezelőtt megalapított Természettudományi Társulat emlékének. Felelevenítette a lelkes reformkor polgári átalakulásért vívott harcát, s ebbe a harcba ágyazva vizsgálta a marxista kritika elviségével e neves társulatnak, saját elődjének sok-sok küzdelemmel és nehézséggel teli útját. Ez a puszta tény már maga is elegendő ok lehetne arra, hogy mi is emlékezzünk, hiszen a természettudományos gondolkozás megalapozása és fejlődésének nyomon kísérése korunk materialista világnézetének tudatosítása szempontjából rendkívül fontos feladat. Belőlünk Békés megyeiekből azonban az a tény is kiköveteli az emlékezést, hogy a megalapításban jelentős érdemeket szerzett Vajda Péter, a későbbi szarvasi tanár, a gimnázium névadója, akiben a társulat első titkárát tisztelhetjük. Reá is emlékezünk, amikor a Természettudományi Társulat megszervezéséről és a magyar természettudományos műveltség kezdeteiről szólunk. A természettudományok művelésének kezdetei A természettudományok iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődés jeleivel a XVIII. század második felében találkozunk először kulturális életünkben. A francia felvilágosodás hazai térhódításának a kora ez, amely tudatosítja népünkben a gyarmati helyzet tarthatatlanságát, a korszerűtlen feudális gazdálkodási viszonyok visszahúzó, retrográd vonásait, továbbá az elmaradt iparosodásból eredő mérhetetlen károkat s a polgári átalakulásért vívott harc jogosságát. A polgári átalakulás minden országban szükségszerűen hozta előtérbe a természettudományok iránti érdeklődést ós a materialista gondolkodás rohamos térhódítását. A magyar nemzetté válást és polgári átalakulást eszmeileg segítő francia felvilágosodást is a termelőerők fejlődésének és a fejlődést gátolni akaró reakciónak heves harca szülte. Olyan kor, amelyben „fokozódott az árutermelés igénye, csökkent a jobbágy munka termelékenysége, fejlődött a termelés technikája, de feudális privilégiumok gátolták a fejlődést." Ezek a gazdasági ellentétek nemcsak súlyos társadalmi feszültséget szültek, hanem kialakították azokat a haladó eszméket is, amelyek forradalmivá nemesedtek az évtizedek során, s legyőzték a maradi feudális szemléletet. A XVIÍI. század, az átalakulás százada, a fogalmak harca jegyében telt el. „A józan ész a reveláció, a haladás a tradíció, a humanitás a fana-