Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 1. szám - SZEMLE

nagy hatást: Dr. Domanovszky Endre, Szemián Dénes, Tatay István stb., s lángoló hazafiságát, demokratikus gondolkodását Vajda Pétertől tette magáévá. Külföldi egyetemi tanulmányait, s ennek kaocsán a nevelőképzéssel nyert tapasztalatait, korában megfelelőképpen szarvasi működésében kívánja szűkebb pátriájában felhasználni. Élete folyamán a dolgozó magyar nép iránti szeretete kíséri végig, s ez az alapja demokratikus társadalomszemléletének. Konzekvens 48-as politikus, a Kossuth kultusz lelkes ápolója, s a Függetlenségi Párt kiemelkedő vezetőegyénisége Szarvason. Demokratizmusa radikális, megsejti és hirdeti, hogy az arisztokrácia a nép kizsákmányolásából dőzsölhet, urizálhat. Életszemléletében, s filozófiai felfogásaiban Kant és Lotze hatottak rá, de nem ért el marxi filozófiáig, kanti etikai perfekcionizmus érezhető nála. Benka Gyula sokoldalú társadalmi tevékenysége mellett, mint kiváló pedagógus, a neveléstudományok aktív művelője, mind elméletben, mind az elméletnek a gyakorlatba való alkalmazásával előrelendítette, és serkentőleg hatott a pedagógiára mint tudományra. Pedagógiai tevékenysége és pedagógiai munkái előre mutatók, a mai szocialista elveinkkel sok esetben egysíkúak. Az író Benka Gyula ezen tevékenységét marxista igényességgel dolgozza fel. Benka Gyula munkásságát illetően dialektikus egységben foglalkozik Benka szarvasi kortársaival, munkatársaival is. A szarvasi, de mondhatnánk országos relációban Benka Gyula koncepciójának megfelelően történik a nevelőképzés, azonban a nevelés alapelveit, annak fogalmát, s folyamatait a marxista szemlélet alapján tárgyalják, szilárd, tudományosan megalapozott ismeretek birtokában. Örömmel kell ülvözölnünk Dr. Tóth Lajos e munkáját, aki ezzel is ápolója, historikusa a szarvasi hagyományoknak, magának Szarvasnak, ahonnan hazánk életében több neves ember fejtett ki maradandó tevékenységet kulturális, mind gazdasági téren. E hagyományok ápolásával össztönzést ad mind megyei, mind szűkebb helyi kutató-kultúrmunka végzésére, és azon egyéniségeknek, valamint munkájának a felkutatására, akik a dolgozó nép érdekében fejtették ki tevékenységüket, s maradandót alkottak az utókor számára. Dr. Szekeres Béla A MI IDŐNK Békéscsabai írók antológiája (Békéscsaba, 196;.) ízléses, tetszetős kis kötetet lapozgatok; a békéscsabai írók antológiáját. Olvasom a kötet verseit, elbeszéléseit, apró villanásszerű írásait. S olvasás közben kirajzolódik előttem egy-egy költői vagy írói portré. Mert egy-egy mű elolvasása után mindig az írói egyéniséget és tehetséget keresem. Érdemes volt-e elkezdeni, töprengeni egy verssoron - vagy hiábavaló próbálkozás az írói mesterség? A szándék mind a tíz békéscsabai írónál adott (ennyi szerepel a kötetben), csak valahogy az antológia egyenetlensége azt mutatja, hogy ez a szándék, amely némely írásnál Ígéretes és bíztató, nem mindig jár megfelelő eredménnyel. Egyenedenségről beszéltem, s mindjárt meg is mondom, hogy miért. Egy antológia akkor egész és kerek, iia az írónak a legjobb, a legjellegzetesebb írásait szerepelteti, hiszen az olvasó is így nyer hű és reális képet az íróról. Dehát kevés az ilyen kimagaslóan szerkesztett antológia; különösen, ha az antológia nem országos szintű, hanem egy táj egy város íróit mutatja be. Ezeket a megállapításokat azért teszem, mert úgy éreztem, a „Mi időnk" olvasása közben, hogy írói többet „tudnak" mint ahogyan azt az e kötetben közzétett írásaik mutatják. Próbálkozás és útkeresés: ezt látom a legtöbb írásnál. A költő verssel és novellával, a prózaíró novellával és verssel szerepel. Némely írónál nincs még biztos támpont, hová-merre 58