Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 1. szám - SZEMLE

Virágh Ferenc: A BÉKÉSCSABAI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK MÁSFÉLÉVTIZEDES TÖRTÉNETE Alig lehet nehezebb történetírói feladat, mint egy éppen csak lezárt korszak bonyolult eseményei között megkeresni az összefüggéseket, mint megfelelő történelmi távlat nélkül feltárni az adott korszakban ható gazdasági és társadalmi erőket, kimutatni a törvényszerűségeket. Virágh Ferenc kicsiben erre vállalkozott, amikor a békéscsabai termelőszövetkezetek másfélévtizedes történetét megrajzolta. E vállalkozásból következnek a könyv erényei és hiányosságai egyaránt. Érdeme, hogy az országos fejlődés részeként, sőt helyenként az európai mezőgazdaság eredményeihez mérve tárgyalja a helyi fejlődést. A mezőgazdaság forradalmi átalakulásának érzékeltetése érdekében levéltári kutatásokra támaszkodva sok értékes adatot tár az olvosó elé, ugyanakkor könyve mégsem válik adathalmazzá, mert nagy figyelmet szentel az emberi kapcsolatok alakulására, s felhasználja a történelmi átalakulás résztvevőinek visszaemlékezéseit is. Először a termelőszövetkezeti mozgalom térténetét ismerteti az első 1945-ös szövetkezeti társulásoktól 1962. január i-ig, amióta Békéscsaba mezőgazdasági területének 99,6%-án szocialista jellegű nagyüzemi gazdálkodás folyik. A második fejezet a 15 év során alakult, felbomlott vagy egyesült tsz-ek konkrét történetét mondja el röviden. A harmadik - legjelentősebb - fejezet azt a minőségi változást követi nyomon, amely során a sok egymáshoz csatolt kisgazdaságból szocialista nagyüzem, s a sok egyénből közösség lesz. Az erények mellett azonban meg kell említeni néhány problémát is. Hiányzik pl. a vizsgálódás történelmi távlata. A mai termelőszövetkezetek eredményeit nem elég csak a saját korábbi teljesítményeikhez, vagy a mai világszínvonalhoz mérni. Azokat csak akkor tudjuk megfelelően értékelni, ha összevetjük az adott terület korábbi kisparaszti termelésével, illetve az 1945 előtti eredményekkel - még akkor is, ha ez az összevetés esetleg itt-ott hátrányos a termelőszövetkezetekre nézve. Nem kapunk továbbá összefüggő képet arról sem, hogy a termelőszövetkezetek megszervezése milyen népmozgást eredményezett, s ez hogyan befolyásolta a város, illetve a megye népesedési problémáit, hogyan alakult a lakosság foglalkozás szerinti megoszlása. Virágh Ferenc tehát nem oldotta - és nem is oldhatta - meg teljes egészében a problémát, de könyve értékes kiindulási pontot szolgáltat egy későbbi összefoglaló mű számára. GácLorosi Vass István Irányi István: PETŐFI ZOLTÁN Az elmúlt években a Petőfi-kutatás valóságos reneszánszát élte. Legalább is pezsgő, lázas készülődést tapasztaltunk a tudományos berkekben épp úgy, mint a helytörténész búvároknál, akik hol csupán a halhatatlan költő iránti lelkes rajongástól fűtötten, hol pedig komoly aprólékos, tudományos tevékenységgel járultak hozzá ehhez a rokonszenves munkához. Mert hiszen Petőfiről írni, beszélni mindig is hálás, rokonszenves dolog, mindenki szívesen fogadja. Ez az állandó, éber érdeklődés egyik perdöntő bizonyítéka annak, mennyire azono54