Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)
1966 / 1. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Fancsovits György: Kísérleti felmérés a történetlmi ismeretterjesztés hatékonyságának szolgálatában
Bajcsy Zsilinszky Endre: „Viszálykodó" 1 esetben „Ellenzéki politikus" 2 esetben „Mártír" 1 esetben 50% üresen hagyta e rovatot. Rákosi Mátyás: „Kommunista Párt főtitkára" 5 esetben „Magyarország miniszterelnöke volt" 3 esetben „A személyi kultusz képviselője" 5 esetben „Uralkodó" 1 esetben „Szovjet író" 1 esetben „Emigráns" 3 esetben 15% nem töltötte ki. Marx Károly: „Német származású iró" 1 esetben „Szovjet író" 3 esetben „Materialista" 5 esetben „Lenin harcostársa" 1 esetben „A marxizmus megalapítója" 2 esetben 20% nem írt semmit. Áchim L. András: „Országgyűlési képviselő" 2 esetben „Parasztvezér" 10 esetben „Megölték" 5 esetben 40% üresen hagyta. Gsizmadia Sándor, valamint Mezőfi Vilmos rovatánál csupán egy-egy bejegyzést találtunk. A kapott válaszokból kiderült, hogy viszonylagosan kevés pontos és határozott ismeret rögződött. Az ismeretterjesztésre nem kis feladat hárul annak érdekében, hogy eltűntesse ezeket a „fehér" foltokat. Akik e sorokat olvassák kézzelfoghatónak tűnik, hogy a felmérő statisztikáról sokoldalú aspektusok együtthatása sugárzik. Mi azoknak csak 'kisebbik részére utalhattunk. Mélyebb elemzést kívánva - amelyet a felmérés folytatása, az adatok bővítése biztosíthatna - volna csak lehetséges azok teljes feltárása. A továbbiakban csupán néhány szempontot említenénk. A fentebb közölt válaszokat sokfajta dolog befolyásolhatta. a) Például: Műveltségi elemek, iskolázottság, társadalmi helyzet, élmény, pszichológiai elemek stb. Amiből az is következik, hogy a válaszok, akár pozitív, akár negatív ismeretet tükröznek is, nemcsupán egy vagy két összetevőből származnak, hanem sokkal többől. b) Egy-egy probléma „félreértése", elvetése, kihúzása, vagy éppenséggel elfogadása, helyessége nem csupán a műveltségi szint és tudás problémája. Kifejezésre jut azokból az ítélet, a morális magatartás, a társadalmi hovatartozás is. Nem tarthatjuk véletlennek, hogy a helytörténet köréből éppen mezőgazdaságban dolgozó egyén emelte ki jelentős történelmi eseményként a földosztást 1945-ben és a szövetkezeti átszervezést később. c) Az adatokból következik az iskolai és iskolánkívüli oktatás, ismeretterjesztés és a felvilágosító munka egészének menynyiségi és minőségi állapota, hiányainak feltérképezése is. Ezek és még sok más összefüggés a „szakma" művelőinek igen fontos, el nem hanyagolható ismereteket nyújtanak, Amelyeket a jövőben állandóan hasznosítani szükséges. Miben látjuk feladatainkat? A felmérés folytatásában, kiterjesztésében. Az adatok elemzése alapján ki kell választani az ismeretterjesztés szempontjából a legjobb és leginkább alkalmazható módozatokat, eszközöket tartalmi és formai értelemben egyaránt. A fentebb említett tanulságok és feladatok általánosnak tekinthetők nevelői munkánk betöltésénél. Nekünk a történettudomány „művészi" átadóinak kell lennünk, ehhez viszont tudnunk és ismernünk kell, hogy kikhez szólunk és azt is, hogy milyen szinten kell szólanunk. Ez a törekvés vezette munkánkat, hiszünk abban, hogy ez a módszer is segít - más eljárásokkal együtt - az ismeretterjesztés színvonalának emelésében. Fancsovits György 35