Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 1. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Fancsovits György: Kísérleti felmérés a történetlmi ismeretterjesztés hatékonyságának szolgálatában

portja: Deák Ferenc, Ferenc József, Görgey Artúr, Tisza István. Második csoport: Károlyi Mihály, Kun Béla, Rákosi Mátyás, Marx Károly. A harmadik csoport: Szántó Kovács János, Áchim L. András, Csizmadia Sándor, Mezőfi Vilmos, Baicsy Zsilinszky Endre.) Ebből az összeállításból kitűnik, hogy a nevek csoportosításánál gondoltunk arra is, hogy megyénk sajátos történelmi arculatával is összhangban legyünk (3. csop.). Általában a harmadik kérdés-csoport alkalmasnak bizonyult arra, ho<gy ne csupán a konkrét ismeretek .számszerűségét állapíthassuk meg, hanem azt is, ami azok mögött van, a történelmi szemléletet is. Például az sem elhanyagolható szempont, hogy kik azok, akik ismerik lakóhelyük történelmének egyik vagy másik nevesebb eseményét. Mennyire élnek lakóhelyük történelmi talaján. Tudják-e, keresik-e és kívánják-e a helytörténeti ismereteket. Vagy például a kiválasztott esemény véletlen, spontán cselekedet-e vagy pedig nem. Ki mit tart jelentősnek vagy mit nem tart annak stb. Az utóbbi gondolatok már az elemzés metódusához tartoznak. Az elemzés néhány tényezője Elsősorban konkrét ismereteket kutattunk és vizsgáltunk. Kíváncsiak voltunk a történelmi érdeklődés fokára és igenlésére. Arra is, hogy az milyen formában nyilvánul meg. Különös tekintettel a szóbeli előadásokra, mint az ismeretterjesztés „hagyományos" formájára. Másodlagosnak értékeltük a történelmi szemléletre utaló válaszokat nem fontosságuk, hanem a felmérés adott menynyisége miatt. A kapott adatok értékelhető száma nem volt elégséges ahhoz, hogy azokból mélyebb és általánosítható eredményre jussunk. A kapott válaszok elemzése A második kérdés-csoportra adott válaszok : Arra a kérdésre, hogy Érdeklődik-e a történelem iránt? Igen Nem A munkások közül 71 10 A parasztok közül 132 25 Egyebek közül 52 17 Az adatok tanúsága szerint az érdeklődés kielégítő és megnyugtató. Természetesen a számadatok a problémának csupán statisztikai oldalát tükrözik, azt hogy a megnyilvánuló érdeklődés milyen fokú és mélységű, az a téma másik, egyben nehezebben megközelíthető oldala. A történelem, iránti kíváncsiságot legtöbben az ismeretszerzésben jelölték meg. A döntő többség olvasmányok, a rádió és a tv előadásai alapján. Ebben a véleményükben tehát nem érezték feszélyez,tetve magukat (a 'kitöltés alkalmára gondolunk). Feltűnő volt, hogy a szóbeli előadást, .mint alkalmat az ismeretek bővítésére, a kérdezetteknek csupán 30-35 százaléka kívánta és keresi. Talán nem tűnik merésznek állításunk, ha ebből levonjuk azt a tanulságot, ime itt van, ebben is van szóbeli előadásaink csökkenő tendenciájának egyik oka. A kapott adatokból az is világosan kitűnt, hogy az „ismeretszerzést" nem mint tanulást kell felfognunk, hanem csak a szórakozás egyik fajtájának. Hogy milyen történelmi események, korok, szakaszok állnak előtérben, arra is megkaptuk a feleleteket. Igényeikben, elvárásaikban vezetőhelyet foglalt el a közelmúlt és jelenünk történelmi problematikája. Például: a XX. század történelme. A második világháború. A fasizmus. A felszabadulás. Napjaink politikája stb. Másodszor jelentős helyet foglalnak d a magyar történelem függetlenségi harcai, különösen 1848-1849. Harmadszor a magyar és nemzetközi munkásmozgalom kérdései. A tematikus megjelölés széleskörű még akkor is, ha leszámítjuk - egyes esetekben - a beírás esetlegességét. A kép, amit kaptunk ebben az esetben is jó, de nem 3 33