Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)
1966 / 3. szám - SZEMLE
lyek költői ihletésű érzékeltetése különös varázst ad prózájának. Rokon ez az epika a népköltészettel. A népköltészet értékeit magába szívta Szabó Pál. Sajátjává tette erős érzelmi telítettségű képes beszédét, művészi formáit. Látásmódjában, kifejezésmódjában, hangjában érzékelhetően hordja a népköltészet sajátosságait, az epikus megáradást. a sajátos ábrázolásmódot, az asszociációs törvényszerűségeket, a ritmust. írásai mintha nem is egyéni alkotások lennének, hanem a Berettyó, Körös vidéki parasztközösség kollektív alkotásai. A novella, amely a felszabadulás után éveken át elhanyagolt művészi kifejező eszköz volt, egy évtizede az érdeklődés előterébe került. Megszaporodtak a novellagyűjtemények, az egyegy életmű keresztmetszetét nyújtó reprezentatív gyűjtemények is. Nő a novellák olvasóközönsége, és ma irodalmunk legnépszerűbb műfaja. Azzá teszi ez a novelláskötet is. Fejlődésünkben nagy feladat vár a novellára, amely sajátos műfaji természeténél fogva, mozgékonysága, célratörése, agitatív ereje révén „előhírnökként" felvillanthatja a perspektívát, jelezheti a jövő kérdéseit. — Az új paraszti jövendő megvilágításában jelentős szerep vár még Szabó Pál novellisztikájára. VAJDA AURÉL Tímár Máté HOGY A VILÁG ELŐRE MENJEN Az ismert József Attila-díjas író legújabb, nyolcadik kötetében a legutóbbi három év termését kínálja olvasóinak — ízléses borítólapján falusi témákat, címében haladó szándékot is jelezve. Aki olvasta Tímár Máté írásait, jól tudja, hogy a Körösök vidéke jelenik meg és a változó paraszti világ legkülönfélébb alakjai lépnek színre bennük. A falusi társadalom és az emberi élet perifériájára került különcök, érdekes népi figurák (Hanga Imre, Monddki Harács keresztapám), a saját sorsukon és embertársaikon furfanggal is segíteni kész, életrevaló Ludas Matyik (Karcsi, a csicskás), a „száz tű hosszát" megjáró és végül idehaza a közös gazdálkolás útját megtaláló volt hadifoglyok (Vincellér István számadó gulyás) és Körös menti gazdák (mint a Szőrtarisznya Övári Mátyása) elevenednek meg lapjain. Mind megannyi életből vett, feledhetetlen népi hős, javarészben Békés megyei kisember. Az Endrőd körüli tanyavilágból indul el maga az író is. Életrajzát össze lehetne állítani gyermekkorára emlékező írásaiból, mellékesen elejtett vagy a hitelesség kedvéért szóvá tett életrajzi reflexióiból és önvallomás jellegű történeteiből. Ez a „Körös vidéki Móra Ferenc" a gyomai Kner Imrétől kapott útravalót: könyveket, és Szabó Elek tanító úr biztatására került magasabb iskolába „Miszter, az öreg csősz" című kis szabad fogalmazása jóvoltából. A szeghalmi gimnáziumban aztán többek között jó erdélyi ízeket és székely góbéságot is tanult magyar tanárától, a Nagyenyedről ide települt Fülöp Károlytól. A világháború ragadta ki övéi köréből, és az orosz hadifogságban kezdődött meg emberi átformálódása. A hadapródőrmester a gőgös Horthy-tisztek mellől az egyszerű paraszt hadifoglyok mellé húzódott. A fogolytársak embersége és a közös szenvedések tudatosítják paraszti mivoltát, amit csak megerősítenek benne a népi írók és az ötvenes évek buktatói. Műveiben is hű marad osztályos társaihoz, hol önmarcangoló őszinteséggel, hol paraszti osztályöntudattal, mint Békés megye másik, mélyről magasba tört írója: Darvas József. A bajból szabadult ember őszinteségével és a népi mesélők fantáziadús szóbőségével kezdett emlékezni. „Majoros Ádám krónikáját" kisregények és novellák követték. Ösztönös tehetségét 141