Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - TÉNYEK DOKUMENTUMOK EMLÉKEK - Gácser József: Érettségi vizsgák tapsztalatai Békés megyében

azok alkalmazása már annál problematikusabb. Különösen a hagyományos Írásmódon alapuló (1, j, ly) szavak rögzítése során követtek el súlyos hibákat. A betűformák kiforratlanok, néha olvashatatlanok. Az irodalomtörténeti kérdésekre adott feleletek azt mutatták, hogy ismerik a feltétlenül szükséges műveket, olvasgatták, de nem mondhatjuk, hogy „olvasottak" lennének. Az önálló felismerésig, az egyes művek önálló értékeléséig általában nem jutnak el. Az érettségiző tanulók ismerik az adott kor társadalmi, politikai kérdéseit. Általános jelenség volt, hogy feleleteik bevezető részében szinte mindig a történelmi tényezőkből indultak ki. Ehhez kapcsolták a mű elemzését. Ismerték az olvasott művek eszmei-művészi értékeit. Sok esetben végeztek összehasonlítást a magyar és világirodalom kiemelkedő alkotásai között. Azonban a beszéd- és kifejezőkészség, a mondattani elemzőkészség jelentős javításra szorul. Az írásbeli dolgozatokból is hiányzik az érzelmi telítettség, a kellő átélés és élményszerűség. A matematikával kapcsolatban az a tapasztalat, és ezt az írásbeli dolgozatok alacsony szintje is mutatja, hogy igen gyenge a tanulók feladatmegoldó készsége. Számos esetben a logaritmus és szögfüggvénytáblázat használata is nehézkes. Egyszerűbb numerikus műveletekben is sok hibát vétenek. A jelöltek tárgyi (elméleti) ismerete nem színvonalas, de mennyiségileg elegendő. A tudásanyag jellege verbális, betanult adatok mellett betanult következtetések, hipotézisek és megoldások. Az olvasottság jelentősen csökken, ennek megfelelően az önálló műelemzés készsége is. Hanyatlik az önálló szóbeli és írásbeli kifejezőkészség. Nincs elegendő igény a szabatos, szép magyar beszédre, írásbeli munkára. Mondatfűzésük, stiláris-készségük néha primitív. Évről-évre csökken azon jelöltek száma, akik az írásbeli matematika példákat maradéktalanul, önállóan, hibátlanul megoldják. A szóbeli vizsgán jobb a helyzet, de itt éppen a kapott kisebb-nagyobb tanári segítség miatt nehéz megállapítani a jelölt tényleges önálló teljesítményét. A jelöltek által választott (negyedik) érettségi tárgyak közül az orosz nyelvi vizsgákról szeretnék még szólni. Általános tapasztalat, hogy feleleteikben jól érvényesül az idegennyelvűség. Fordítási készségük kielégítő. A legnagyobb problémát nem az adott szöveg lényegének, gondolatmenetének megértése, hanem a szavak megfelelő jelentésének a kiválasztása jelentette — tehát végső fokon a fogalmazás, stilizálás. Természetes tehát, hogy a magyar dolgozatokban mutatkozó gyenge pontok itt is kiütköztek. Ahhoz, hogy a modern nyelvek oktatásának korszerűsége maradéktalan legyen egész tanításunk során, következetes követelményeket kell támasztanunk. Fokozottabb gondot fordítson a tanár az élő beszédre, s biztosítson sokoldalú, célszerű gyakorlási lehetőséget! Az új tanévben jelentkező feladatok Az érettségi vizsgák tapasztalatai arra késztetnek bennünket, hogy az iskolák igazgatóinak, nevelőinek segítségévei jelentősen javítsuk a középiskolák oktató-nevelő munkáját. Különösen javítanunk kell a tanulók matematikai feladatmegoldó készségét. 127