Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - TÉNYEK DOKUMENTUMOK EMLÉKEK - Gácser József: Érettségi vizsgák tapsztalatai Békés megyében

Tanév: Jelesen: Jól: Közepesen: Megfelelt: Nem felelt meg 1963/64 1964/65 1965/66 20,6 17,4 15,7 27,8 27,— 31,2 35.3 10,8 6,3 27,5 ,16,6 7,3 31.4 15,9 9,2 A táblázatból kitűnik, hogy a középiskolában a színvonal időlegesen visszaesett. Ha a színvonalcsökkenés okait vizsgáljuk, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy nagyobb lett a középiskolai tanulók száma, s ezzel nem tartott lépést a tanárképzés. Főleg a matematikánál, valamint a második idegen nyelvnél igen magas túlórával dolgoznak a nevelők. Gátolta a jobb eredmény elérését az objektív feltételek lassú fejlődése is. Mindemellett azonban azt is meg kell állapítanunk, hogy a középiskolai oktató-nevelő munkában a munka hatásfoka nem éri el a kívánt szintet. Nem érvényesül még eléggé az az elv, hogy — amikor a tanulók önállóságra nevelését hangsúlyozzuk, — a szerényebb adottságokkal rendelkezőket nem szabad magukra hagyni. De gátolta a jobb eredmény elérését az a tény is, hogy még csak most érkeztünk el ahhoz az időszakhoz, amikor — 1966 szeptemberétől — az ált. iskola valamennyi osztályában az új tanterv és tankönyvek alapján tanulnak gyermekeink. A korábbi években számos esetben előfordult, hogy az általános iskolából kikerülő tanulók különböző alapismeretekkel kezdték meg középiskolai tanulmányaikat. Nyilvánvaló, hogy ez a tény jelentősen megnehezítette a középiskolák oktató-nevelő munkáját. Éppen az új Tantervtől és az általános iskolák színvonalasabb munkájától is várható, hogy a jövőben nagyobb eredményt tudnak középiskoláink felmutatni. A szóbeli érettségi vizsgák tapasztalatai azt mutatták, hogy a világnézeti nevelőmunka kedvező hatása jelentkezett a jelöltek feleleteiben. Elsősorban történelmi ismeretükre vonatkozik ez. Látták a történelmi események mozgató rugóit, politikai tájékozottságuk megfelelő. Számos esetben a történelemben tanult fogalmakra mai aktuális példákat tudtak mondani. Megfelelő érzelmi hozzáállással magyarázták szocialista életünk eredményeit, problémáit (békés egymás mellett élés stb.). Általában ismerik a történelmi korokat, a termelőerők fejlettségi szintjét és ezek összefüggéseit a termelési viszonyokkal. Általános tapasztalat volt, hogy kevésbé ismerik a napi politikai eseményeket. Az ismeretek önálló alkalmazása általában gyenge oldala a tanulóknak. Az „önálló" feladatmegoldás általában csak erőteljes tanári segítséggel megy. Akadtak, főleg a kiemelkedő képességű tanulók közül, akik összetett gondolkodókészséggel, és fejlett tudományszemlélettel rendelkeztek. A nagy átlag azonban elmaradt mögöttük. Jellemzőbbek voltak a teljesítményképes tudás szintjére nem emelkedett ismeretek. Az irodalomelméleti ismeretek megalapozottabbak, míg a kifejezésmód, beszédkészség gyengébb. A nyelvtani ismeretek gyakorlati alkalmazása terén már több a nehézség. A helyesírás viszonylag a leggyengébb. Sajnos ezen a területen évek óta csak elenyésző fejlődés tapasztalható. A legfőbb hiányosság az alacsonyfokú gondolkodókészségben mutatkozik. A megfelelő ismeretanyagot nem tudják egésszé összeilleszteni. Helyesírásunk alapelveit imerik a jelöltek, de 126