Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - TÉNYEK DOKUMENTUMOK EMLÉKEK - Filadelfi Mihály: Régi mesterek kezenyoma

előmozdítói c. értekezését. Az egylet tagjai úgy látták, hogy „sok iskolaköteles gyermek Szentgyörgy napjától Szentmihály napjáig — sőt tovább is — szolgálatba adatik ... s iskolába csak néhány hónapig jár". S hogy látták ennek társadalmi magyarázatát is, bizonyítja, hogy tovább mentek a puszta megállapításnál: ruhasegélyt harcoltak ki a szegénysorsú gyermekek számára. Vitatkoznak a nők neveléséről és a társadalomban elfoglalt helyzetéről Fáy regénye, a Bélteky-ház alapján. E vita „éles eszmecserére adott alkalmat annyira, hogy az elnök szavazásra bocsájtotta a dolgot". A koedukáció is foglalkoztatja őket, s ezt a kérdést is csak szavazás tudta eldönteni, kilencen négy ellenében a koedukáció mellett szavaztak. A magyar korabeli pedagógiai művek ismertetése mellett helyet kap Pestalozzi és Rousseau is. Különösen Danner Lajos és Bollek József neve szerepel sokat éveken keresztül előadóként, de évenként legalább egyszer minden egyleti tag köteles volt letenni valamit a közös asztalra szellemi táplálékul, s a késedelmezők „felszólítattak mulasztásuk pótlására". Az egylet kapcsolata az országban működő más egyletekkel kezdettől fogva élénk. A pesti egylet 1870-ben „Egytemes magyar tanítói gyűlésre" invitálta a békéscsabaiakat, akik nem késnek levélben válaszolni a felhívásra, hogy egvetértenek a gondolattal, s azt iavasoliák, „az egyetemes magvar tanítói gyűlés címére nézve — nehogy a különféle nemzetiségi tanítók gáncsot, vagy mi több sérelmet találianak — hogy azon címben szerenlő magyar szó kizárólagosnak tekinthető szó ma.gyaroszági, mint általános jelzővel cseréltetnék fel". Kapcsolatot teremtettek az évek folyamán a budai, aradi, pécsi, sonroni. r.esti Csanád megvei egvletpkkel. s 1873-han csatlakoztak az Országos Tanító Egvlethez is. 1871-hen feliratot intéztek a pécsiekkel közösen a közoktatásügvi miniszterhez, amelvben biztosítékot kértek azon tanítók számára. akiknek állása veszélyben forgott az isko^k iellegének (egyházi, községi iskolai megváltoztatása miatt. A nvugdíi-kérdésben is támogatták a pécsieket, s a két testvér-egvlet közötti kapcsolat különsen 1 R73-tól szoros, amikor a népoktatási törvény módosításával kapcsolatban állnak sok vonatkozásban azonos állásponton. E kérdéssel kapcsolatban eszmecserét folvta.tnak a soproni. budai és Csanád megvei egyletekkel is. Az 1873. iúnius 9-i jegvzőkönw szerint az egvlet ..igen időszerűnek látia a népoktatási törvény módosítását, mégpedig a következő három hiányosságánál fogva: 1., hogy a nevezett törvény által engedélyezett 5%-iját az országos adónak a népnevelés előmozdítására s felvirágoztatására igen kevésnek talália, 2., a tanítók fizetéseinek minimumát, a 300 Ft-ot szinte kevesbelli, 3., hogy a tanfelügvelőség hatásköre nincs elég szabatosan körvonalazva, s hogy végrehaitó hatalma éppen nincs". A katolikus klérus ebben az időben indított újabb támadást az Eötvösféle népoktatási törvény gyakorlati keresztülvitele ellen, s a csabai tanítók állásfoglalása pozitív e kérdésben: támogatták a pécsieket abban a követelésben. hogy az állam hatékonyabb felügyeletet gyakoroljon az egyházi iskolák oktatása felett is. Feltétlenül külön is megemlítendő az egylet érdekvédelmi szerepe is. A törvénytelenül elmozdított Rill József tanár ügyében való kiállása is azt bizonyítja, hogy ebben az időben ezek az egvletek a szakszervezetek feladatát is betöltötték. (Rill József ebben az időben az Országos Tanítóegvlet elnöke volt.) (Ez a kiállásuk teljes sikerrel járt.) A már fentebb említett nyugdíj-kérdésben is igen nagy aktivitással járt el az egylet. „Szégyenünkre 123