Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)
1966 / 3. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Tóth Lajos: Haladó hagyományok a szarvasi ismeretterjesztés történetéből
HALADÓ HAGYOMÁNYOK A SZARVASI ISMERETTERJESZTÉS TÖRTÉNETÉBŐL* Amilyen megtisztelő lehetőség számot adni — a jelenkor szerény szarvasi kúltúrmunkásának talán a tradíció köteles jogán is — a helyi ismeretterjesztés haladó hagyományairól, legalább olyan nehéz és felelősségteljes feladat közel kétszáz év távlatából pásztázni az emlékezés reflektorfényével provinciális fejlődését, a nagy magyar róna Körös vidékének évszázadok óta hullámzó gazdag kultúrtörténetét. A vállalkozás kockázatáért és a befektetett munkáért azonban kárpótol az a szilárd meggyőződésen alapuló tudat, hogy — a történelmi méretekben is komoly időtartam alatt — e tájnak, s benne e Körös-parti mezővárosnak, Szarvasnak figyelemre méltó művelődéstörténeti hagyományai vannak az ismeretek iskolán kívüli terjesztése, a nép művelődése terén. Ez ősrégi település — mely a török hódoltság idején elnéptelenedett, elpusztult, s csak 1722-ben települt újjá — története valahogyan úgy alakult, hogy az utóbbi négy félévszázad mindegyikének megvolt a maga kimagasló szellemi egyénisége: az a néptanító, aki felvilágosító tevékenységével, s a jobb jövő iránti rendíthetetlen hitével fáklyaként igyekezett világítani a babonás tunyaságra kárhoztatott vidéki élet szellemi sötétségében, az a népvezér, aki az elnyomatás jogtalanságának sűrűn gomolygó ködében a művelt nép alkotó erejébe vetett feltétlen hitével, szinte önfeláldozó odaadással teljesítette váteszi küldetését. Már a XVIII. század második felében magas fokú hivatástudattal itt munkálkodó Tessedik Sámuelt felvilágosult eszmék és a jobbágy parasztság istápolásának vágyai hevítették korszakalkotó cselekedetekre. Vajda Péter a reformkori nemzeti törekvésekért, a magyar szabadságért és függetlenségért lelkesedve írta fel nevét — rövid idő alatt is — nagyszerű tetteivel Szarvas neveléstörténetének legfényesebb lapjaira. Az elnyomatás és kiegyezés évtizedeiben a bátor szavú, tudós patrióta: Benka Gyula emeli magasra a hazafiság és a demokratikus művelődéspolitika zászlaját. A helyi felvilágosító, népnevelő tevékenység parabolája átível száza*A Tudományos Ismeretterjesztő i'ársulat Országos Pedagógiai és Pszichológiai Választ mányának 1965-ben Szarvason tartott ülésén elhangzott előadás rövidített változata. 83