Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - Dr. Virágh Ferenc: Vég-Gyula 400 évvel ezelőtt

pedig csak néhány kilométerre határolták Gyulát. Ugyanakkor Dévaványa népét megfenyegette a szolnoki bég arra az esetre, ha a gyulai katonáknak élelmet adnának, mondván: „Ti, ványaiak, ha a császár emberei bemennek közibetek, ha bírtok velek, verjétek félre a harangot, adjatok hírt nekünk, mert különben kész a karó, karóba száradtok meg."

5 — Tudjuk, hogy a töröknél nem volt nehéz az efféle ígéretek teljesítése. Így érthető viszont az is, hogy amikor a törököt már oly gyakorta látott Makó, Vásárhely, Szentes stb. jobbágyai letették a gyulai várból jött fegyveres adószedők kezébe a dikát, a reménység mécse gyúlt ki szívükben: még kiszabadulhatnak a hódoltság tengeréből. Változott-e Gyula város hadipotenciálja az adónövekedéssel együtt? A vidék népe nemcsak pénzben és terménnyel adózott, hanem hatalmas mennyiségű közmunkát teljesített kb. négy éven át Gyulán. A szigetvári tapasztalatokat felhasználva, az olasz származású hadmérnök, Mirandola tervrajzait alapul véve, komoly erőddé építette ki Gyulát Kerecsényi. Ö adta az erőd hármas tagoltságát: külső, közép (huszár) és belső vár. Több lépcsős vízgyűrűvel vette körül a várrendszert, megerősítette a falakat és bővítette a belső vár főépületét. A várőrség állománya 1561—66-ig fokozatosan kb. 2500—3000 főre emelkedett, zömében lovasok voltak; a gyalogosok közé egy német egység is sorolt. Ez a létszám kb. egyötödét jelentette a vele szemben állomásozó török erőknek. A zsold jegyzékből részben ismert legénység és tisztek az ország legkülönbözőbb területéről rekrutálódott. Számosan húzódtak fel otthonukat vesztett horvátok és szerbek a Balkánról. Az ostromlott vár falai közt Békés megyei tisztet nem találunk, a gerlai Abrahámffy birtokos család sarja, István, ezelőtt még itt szolgált, de bizonyára ő is elköltözött, mint sokan mások. Vigasztalásunkra hősi szerepet töltött be az ostrom nehéz napjaiban Gyulai Gál András, aki hadi érdemeiért ekkor kapott nemesi rangot. A vidék népe önmaga biztonságát látta a városban, minden lehető módon segítette a küzdőket, ennek köszönhető, hogy a védők 51 napon át állták az ostromot. Milyen ütközetek zajlottak le a török és magyar egységek között, hogyan került Gyula az ellenség kezére? 1561-től kezdve igazi vitézlő „oskola" a Gyula előtti térség túl a Maroson is és át a Tiszán Bugacig. Űjra és újra eleven vér festette a zászlót, a kardot, meg a szúró, lobogós kopját. Mint említettük, a török adószedők fegyveres kísérettel feljártak a vár szomszédságáig, ezzel szemben a gyulai őrség adót szedet Szeged alatt is. Ezek a lovas portyák teremtettek kisebb harci helyzetet. Olykor győzelmet hoztak a magyar kardra, de gyakorta írták a zsold jegyzékbe: „lefejezték a törökök", „elfogták". 1561. június 2-án pl. Szentgyörgyi Vince főlegény vesztette fejét a portyán, június 2-án Lökösháza mezején esett el Tyukodi Lajos és Rácz Mihály, augusztusban a Maroson túl került rabszíjra Balogh Barna és Rácz Pál, míg a híres portyavezér, Beke Pál egysége Nagyszénásnál verekedett a törökkel.

6 A gyakorta fizetetlen gyulai vitézek sokszor keresték meg fegyverrel kenyerüket a Bugac vidékén áthaladó buda—belgrádi főútvonalon. Karácsony Imre Török—magyar oklevéltárából

7 tudjuk, hogy 1565. május 12-én folyamatban volt Veli, Budában szolgált janicsár Fatma nevű lá73