Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - Dr. Dank Viktor: Kőolaj és földgáz Békés megyében

Pusztaszőlős Pusztaföldvártól D-re 1961-ben telepített első felderítő fúrás a pannóniai képződményeket a pusztaföldvári szárnyhelyzetnél magasabb szerkezeti helyzetben harántolta. A medencealjzat itt azonban mezozóos, szemben a pusztaföldvári kristályos paleozóos képződményekkei és hasonlóan a tótkomlósi területhez. A mezozoikumot itt felső jura-alsókréta korú krinrideás mészkő, márgapala, mészmárga, triászkorú mészkő és dolomitbreccsia képviseli. A pannóniai képződmények az alzatra alapkonglomerátummal települnek, mely képződmény a terület jelentős tárolószintjét adja; vastagsága maximálisan 30 m. A pusztaszőlősi területen 3 szintben tártunk fel szénhidrogéntároló rétegeket, melyeket helyi elnevezéssel jelöltünk: 1. „Szőllős" szint: az alsópannóniai alemelet alján konglomerátumban, repedezett mészmárgaösszletben kőolajat és gázt tartalmaz. Nagy gázsapkával rendelkező aktív víznyomással működő telep részben paraffin, részben intermedier jellegű kőolajjal. A gáz 34% COj-t tartalmaz. 2. „Csanád" szint: az alsópannon középső szakaszán kifejlődött gáztartalmú homokkőlencsék. 3. „Komlós" szint: az alsó-felsőpannon határán feltárt gáztartalmú homokkőrétegeket képviseli. Battonya A Békési medencének jelenlegi ismereteink szerint a második legjelentősebb kőolaj- és földgázelőfordulását Battonya környékén találjuk. A Tótkomlós, Ferencszállás, Gyula, Battonya térségében végzett régebbi geofizikai munkálatok (Eötvös-ingás, graviméteres, mágneses mérések) eredményei és a régi fúrási adatok nem voltak kielégítően értékelhetők szénhidrogén kutatás céljából. Ezért a felderítő kutatás jobb előkészítése szempontjából 1957—1958-ban újabb szeizmikus méréseket végeztünk ezen a területen és ennek eredményeként Battonya környékén, mintegy 1000 m-es mélységben jól záródó nagyobb kiemelkedés vált ismeretessé. Az 1959-ben telepített első kutatófúrás már eredményes volt és kőolaj mellett CCh-dal kevert szénhidrogéngáz-termelést szolgáltatott. A terület felkutatása gyors ütemben haladt. A fúrások alapján hamarosan egy földtanilag egyszerű, de kőzettanilag bonyolult és kutatás szempontjából nem könnyű területet ismertünk meg. Földtanilag egyszerű, mert a tenger szintje alatt 900—1000 m-ben az alsópannóniai alemelet harántolása után valamennyi fúrásban elértük a gránitból vagy kvarcporfirból álló paleozóos medencealjzatot. Tehát az alsóoannon üledékek diszkordánsan, közvetlenül a kristálvos aljzatra települnek. A szénhidrogéneket azonban rendkívül változatos módon, különböző fázishatárokon belül tárolják az ugyancsak változatos kifejlődésű homokkő, mészmárea, konglomerátum, és a repedezett paleozóos kőzetekből álló képződmények. A battonvai szénhidrogéntároló alakulat Ny—K-i iránvban húzódó kiemelkedés, ÉNv-felé orr-szerű kiöblösödéssel. Az alsóoannon rétegek É-on és ÉNy-on 3—4°-os enyhébb, a Ny-i DNy-i és DK-i oldalon mere38