Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)
1966 / 3. szám - Dr. Szabó Ferenc: Újabb adatok az 1891. évi viharsarki agrárszocialista szervezkedések kiterjedéséről
Nyílt fegyveres terror a battonyai megmozdulás után A június 21-i battonyai események láttán az uralkodó osztály, Csanád megye megrémült vezetői, a nyílt fegyveres terror azonnali bevezetéséhez folyamodtak, mivel a földmunkásság általános lázadásától tartottak. A májusban már minden eshetőségre előkészített katonaságot haladéktalanul kirendelték a megyébe. Június 22-én délelőtt távirati értesítést kapott a kovácsházi főszolgabíró is, hogy a járás székhelyére és Csanádapácára egy-egy század katonát helyeznek el. (Pontosabban: egy századot akartak küldeni, de a főszolgabíró kettőt kért!) Ennek megfelelően június 22-én este megérkeztek a katonák Mezőkovácsházára s 23-án korán reggel Csanádapácára.''' A fegyverek árnyékában sem volt biztos azonban a főszolgabíró a mozgalom teljes elfojtásában: „ ... a közelben lefolyt események stb. által bizonyos izgatottságban levő munkás napszámos osztály kitörései kizárva nincsenek" — jelentette június 25-én az alispánhoz. Hasonló véleményen volt a magyarbánhegyesi elöljáróság is, amely arról számolt be, hogy a munkásság látszólag békésen viselkedik, de titokban gyakran hallhatók „elhangoztatott kifakadások és alkalomszerű fenyegetődzések", s a hangulat alapjában véve nem nyugodt. Erre hivatkozva kérte az elöljáróság június 25-én, hogy a katonákat és csendőröket augusztus végéig vagy legalább derekáig ne vonják vissza a járásból. A magyarbánhegyesi plébános június 26-án egy olyan szocialista verset küldött be felháborodva a főszolgabíróhoz, amely a nép kezén forgott a községben. Kunágotáról is a munkások nyugtalanságáról érkezett hír június 24-én. 3 4 Az ilyen jelek alapján az alispán június 24-én részletes utasítást adott ki a pünkösdi kettős ünnepen és az aratás idején végrehajtandó, s a fegyveres terrorral összhangban hozott intézkedésekről. Eszerint minden községben egy lovasküldöncnek kellett készenlétben állnia, hogy a „legkisebb izgatottság és gyanús jelek észlelése esetén" jelentést lehessen küldeni a főszolgabírónak. (Telefonösszeköttetés a községek között nem volt még akkor!) Az aratás alatt „a legkisebb rendellenes viselkedés" elég ok volt a „legerélyesebb" eljárásra, azaz a csendőrség kivezénylésére, a letartóztatásokra, akár a fegyverhasználatra is. 3 5 A járási székhelyen állomásozó katonaságot megmozdulások esetén kocsikon a községekbe szállították volna az utasítás szerint. 3 0 Kunágotára — ahol előbb állandó csendőrség nem volt — tíz gyalogos csendőrt helyeztek el, 3 7 s a pünkösdi ünnepekre (június 28—29) Magyarbánhegyesre 6, Nagybánhegyesre 5 csendőrt vezényeltek ki. 3 8 A kétnapos ünnep alatt a katonák és csendőrök állandó készenlétben voltak. 3 U Különösebb esemény nem történt. A fegyveres erő állandó jelenléte hamar biztonságérzetet adott Csanád megye vezetőinek. Erősítette ezt az is, hogy az aratás minden megmozdulás, zavar nélkül kezdődött meg és folyt le. Az alispán már június 10-én a katonaság visszavonásának lehetőségéről kért tájékoztatást a főszolgabírótól/' 0 Annak június 22-én kelt válasza általános nyugalomról számolt be, hangsúlyozta azonban, hogy a katonák kivezénylése nélkül „komolyabb események állottak volna elő." Az óvatosságot továbbra is szükségesnek vélte a kovácsházi főszolgabíró, amiatt, hogy a cséplés a munkások tömörülését hozza, s a hozzá befutott jelentések sze13
