Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - Dr. Szabó Ferenc: Újabb adatok az 1891. évi viharsarki agrárszocialista szervezkedések kiterjedéséről

majdhogynem ismeretlen volt, a volt telepes községekben még nagy fékező erőt jelentett. Az Orosházáról, Aradról és Budapestről erre a tájra eljutott szocialista eszmék termékeny talajra hullottak az agrárproletariátus körében. Megkapó lelkesedéssel, őszinte odaadással, ébredező öntudattal csatlakoztak az erőteljesebb Békés megyei szervezkedéshez. Az előzmények ismeretében nem vethetjük szemükre, hogy a hatalom ereje 1891-ben hamar meg tudta fojtani biztatóan indult összefogásukat. Az orosházi szervezkedés és a május elsejei megmozdulás közvetlen hatása, kisugárzása a mezőkovácsházi járásban Az összes egykorú források

5 és nyomukban a későbbi feldolgozások valamennyien egyetértenek abban, hogy Csanád megye kovácsházi járásába Békés megyéből került át az agrárszocializmus 1891-ben. Kisebb mértékben természetesen a fővárosból leküldött szocialista újságoknak, röpiratoknak itt is szerepük volt a szervezkedés megindulásában. Csanádapáca, Kunágota és Magyarbánhegyes községek esetében megfogható adatok is fennmaradtak arra nézve, hogy az erőteljesebb indíttatást, útmutatást, a célkitűzéseket közvetlen kapcsolatok révén Békés megyéből, elsősorban Orosházáról és környékéről kapták a kovácsházi járás mezei munkásai. A forrásokból az tűnik ki, hogy az orosháziak csak 1891 április második felében tudták kiterjeszteni agitációjukat intenzívebben KeletCsanádra. Akkorra Orosházán és a környező községekben megerősödöttebb, s aránylag kiforrottabb szervezetek alakultak ki a munkáskörök formájában (Csorvás, Nagyszénás, Gádoros), s megvolt a lehetőség arra, hogy a kissé távolabb eső, szomszéd megyebeli községek bevonására is gondolhassanak. Alig fél hónap állott rendelkezésükre a környékbeli munkára, hiszen a május elsején és utána lezajlott események miatt később erre már nem nyílott mód. A Békés megyében május legelső napjaiban bevezetett „kivételes állapot", a csendőrszuronyok és a katonaság erejére támaszkodó terror, Csanád megyére nem terjedt ki azonnal. Csanád megyében ténylegesen csak május 20-a után léptek életbe olyan hatósági elnyomó intézkedések, amelyek az agrárszocialista szervezkedések visszaszorítását célozták. A Békés megyei terrorhoz hasonló állapotok Csanádban csak a június 21-i battonyai megmozdulás után alakultak ki, mint látni fogjuk. A Csanád megyei hatóságok, köztük a községekben korlátlan hatalmat jelentő kovácsházi főszolgabíró is, egyideig határozatlanok, tájékozatlanok voltak, nem tudták pontosan, mit tegyenek. Abban bíztak, hogy a Békés megyei szervezkedések és megmozdulások nem terjednek át Csanád megyébe, s ebből kiindulva nem is tettek rendszeres intézkedéseket a battonyai eseményekig. Az orosháziak segítségével április második felében lendületet kapott szervezés így május hónap nagyobbik részében még jelentős eredményeket hozhatott a kovácsházi járásban is. A járásbeli községek közül, nem tudjuk pontosan, milyen módon, Csanádapáca földmunkássága építette ki leghamarabb a kapcsolatot az orosházi agrárszocialistákkal. Csanádapáca volt egyúttal az a község,