Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - SZEMLE

FOLYÖIRATSZEMLE ÖNKÉNTES NÉPRAJZI GYŰJTÖK PUBLIKÁCIÓI Megyénk önkéntes néprajzi gyűjt 3i többször hívták fel már magukra a figyelmet országos pályadíjak elnyerésével, nemrég pedig Nagy Lajos és Márton László egy-egy cikkét közölte az Ethnográfia 1965/4. illetve a Tiszatáj 1966 3. száma. Nagy Lajos „Csere gazdalegények" című közleménye azt az első világhábor/i előtti zsadányi gyakorlatot ismerteti, hogy a román falvakból fiatal gazdák jöttek Zsadányba, onnsn pedig magyar legények mentek valamelyik román faluba egy-egy gazdához dolgozni, s így igyekeztek kölcsönösen elsajátítani a gazdálkodás különböző formáit. Mivel a magyar és román családok fiainak vándorlása sokszor kölcsönös volt, a munkaadók és munkavállalók között meleg patriarchális viszony alakult ki. A cikk sajnos nem tudósít arról, hogy a tapasztalatszerzés eredményeként a román falvak gazdálkodási gyakorlatának valamely eleme általánossá vált-e Zsadányban, a szokás leírása és feledéstől való megmentése azonban így is eredményként könyvelhető el. Márton László cikke a „Békési hónapos lányok"-ról szól. Elbeszéli a munkábaállás és bérezés körülményeit, számba veszi az általuk végzett munkákat, szól a pallérról és az intézőről, végigkíséri egy napjukat munkakezdéstől a lepihenésig, s végül idézi egy-egy szomorú vagy csúfolódó dalukat. Márton László tartózkodik akár a történelmi^ akár a néprajzi általánosításoktól, a következtetések levonásától. Szigorúan és szűkszavúan csak a tényeket írja le. S mégis valami megfoghatatlan emberi melegség hatja át az egészet. Az egyszerű emberek szeretete, szavaik idézetszerű beépítése a szövegbe, a tárgyak pontos leírása és az emberi viszonylatok gondos érzékeltetése, vagy az egész kis írás felépítése, ahogy fokozatosan tárul fel előttünk a summások egy napja, egy munkahétje, s végül az elmúlt korszakra jellemző egész szomorú életformája, mindez tehetségről tanúskodik. A Tiszatáj jó érzékkel ismerte fel, hogy egy „amatőr" munkájából jelen esetben az irodalmi-kulturális folyóirat is szerencsésen profitálhat. KNER IMRE ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR IRODALOM Természetesen nem ő volt az egyetlen haladó könyvkiadó a két háború közötti Magyarországon, s tehetséges, nagy szakmai tudással rendelkező nyomdászok is bizonyára többen voltak, ám olyan, aki a kettőt egyesítette, rajta kívül aligha. S hogy mostanában neve egyre gyakrabban kerül szóba az országos vagy nem98