Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - SZEMLE

hasonló nemes vállalkozások jelentkezését hozná, ha a honismereti gyűjtőmunka nemcsak egy-két városban, vagy községben bontogatná szárnyait; az új eredményekben Beck Zoltán gyűjteménye is ott munkálna, mint ahogy ott is munkál majd. Szándékosan nem soroltam fel különkülön a kötet 12 részét, mert úgy érzem, jelentőségét elsősorban azzal érzékeltethetem, ha a honismereti szakköri munkára várható nagy hatását hangsúlyozom. A kötet anyagát kiegészítő „Ajánló bibliográfia Orosháza szellemi kincseinek megismeréséhez" is kitűnő segítség azoknak, akik talán éppen e kis könyv elolvasása és a benne való gyönyörködés nyomán maguk is szeretnék átélni a néprajzi gyűjtőmunka vagy ismeretszerzés-bővítés minden szépségét, szellemi élvezetét. SASS ERVIN SÁRRÉTI ÍRÁSOK (Szeghalom, 1965.) Az utóbbi időben tanácsaink — a mindennapi urbanisztikai fejlesztő tevékenységen túl — egyre többet tesznek a lakóhely, a szűkebb haza megismertetése érdekében is. Így helyes, mert a közság vagy város lakói számára, akik ott élnek, dolgoznak — legtöbbször a születésüktől a halálukig —, csak akkor válhat valóban otthonná, ha megfelelő életkörülmények biztosítása párosul a hagyományok, a történelmi elemek, valamint mindazon kulturális és szellemi értékek birtokbavételével, amelyek a helység múltjával, jelenével és következésképp: a jövőjével függnek össze. A tudatos lokálpatriotizmus kialakító tényezői közé soroljuk a helytörténetírást. Nagy szolgálatokat tesz, ha jó, avatott kezekben van. A becsületes szánd ;k, a jóindulat, a lelkesedés alapját adhatja egy nagymérvű helyi feltáró munkán ?k, de a végső összegzés, a népemlékezet adatainak értő kiválogatása, a helység, a tájegység fejlődésének arányos behelyezése az egész ország nagy társadalmi, néprajzi, gazdaságtörténeti stb. áramába, képzett, felkészült és helyes történelemszemlélettel rendelkező kutatókat követel. A Békési Élet — nem véletlenül — mind vitacikkben, mind recenziókban előkelő helyen foglalkozik a megyében folyó helytörténeti kutató és feltáró tevékenységgel. Oka egyrészt a fellendülés, másrészt a hibák, a tévedések. Az utóbbi időben megjelenő kiadványok folytán a mérleg kezd kedvezővé válni, s a szeghalmi tanács gondozásában, Miklya Jenő szerkesztésében megjelenő Sárréti írások című kötet a mérleg nyelvét is inkább erre az oldalra billenti. Néprajzi és helytörténeti tanulmányok gyűjteménye, a Sárrét, a Körösök és a Berettyó összefolyása és környéke jellegzetes, három megyébe nyúló tájegységének világát és emberét kívánja bemutatni. A kötetet bevezető tanulmány (Szűcs Sándor: A Sárrét múltjából) a járhatatlan lápok, mocsarak, nádrengetegek emberének a rideg tájhoz alkalmazkodó életének főbb sajátosságait köti csokorba. A réti emberek pásztorkodó, pákászó, nádtermesztő életmódja, a nádi betyárok kalandjai, a természet gazdag ajándéka: a hal, a buja fű, a büszke, zizegő nád idilli környezetet sugall. A tanulmány adatai — habár maga a dolgozat sem egészen mentes ettől a romantikus szemlélettől — azonban éreztetik a primitív környezetet, a természettel 93