Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - Hartyáni László: A belvízrendezés és a mezőgazdaság

A BELVÍZRENDEZÉS ÉS A MEZŐGAZDASÁG A vízgazdálkodás a folyók szabályozásával, az árvízvédelem kiépítésével, a lecsapolással és a belvízrendezéssel a társadalmi fejlődést szolgálta, és ezzel megteremtette annak a lehetőségét, hogy egyre nagyobb területek kerülhessenek mezőgazdasági művelésbe. Ennek a fejlődésnek szinte világszerte egyedülálló folyamata ment végbe Széchenyi óta a magyar Alföldön, elsősorban a Tisza és a Körösök völgyében. Az árvizek évről-évre visszatérő pusztításaitól védett területeken megtelepült és fejlődésnek indulhatott a mezőgazdaság. Ezzel a fejlődéssel azonban a vízgazdálkodás fejlesztése iránt további és újabb igények jelentkeztek. A legutóbbi évtizedekben a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás kapcsolata világszerte előtérbe került és egyre több problémát vet fel. A belterjes irányban fejlődő mezőgazdaság mind nehezebben nélkülözheti a nagy terméshozamok előállításához szükséges öntöző vizet, de ugyanakkor egyre érzékenyebb is a felszíni elöntésekből származó vízkárokra. A belvíz mezőgazdasági jelentősége Ez a körülmény hazánk szélsőségekre hajlamos éghajlata miatt különösen élesen veti fel nálunk a mezőgazdaság és vízgazdálkodás kapcsolatában az öntözés és a belvízlevezetés problémáját, ami egész vízgazdálkodásunkra rányomja bélyegét. Ezek a problémák különösen azóta jelentkeznek teljes súlyukkal, amióta mezőgazdaságunk az átszervezéssel rátért a korszerű, nagyüzemi gazdálkodás útjára. Nagyüzemi mezőgazdaságunk, egyéb korszerű agrotechnikai műveletek mellett, csapadékszegény aszályos esztendőkben nem nélkülözheti az öntözést. Az időjárás azonban az aszályon kívül egyéb pusztító természeti erőket is fel tud szabadítani, amint erre a tavalyi és idei árvíz, valamint belvíz pusztításai nyomatékosan felhívták a figyelmet. A belvizek — a felszíni elöntésekkel — síkvidéki mezőgazdasági területeink jelentős hányadát veszélyeztethetik. Nem érdektelen ezzel kapcsolatban annak megemlítése, hogy a hazai öntözés távlati fejlesztése két millió kat. hold területet érint, ezzel szemben a belvíz — csupán az alföldi vidéken — négy millió kat. holdon okozhat kárt. Ha figyelembe vesszük azt, hogy hazai öntözésünk fejlődése során eddig a legnagyobb területi eredményt 1964-ben értük el 483 ezer kat. hold öntözésével, és ezzel szemben az 1965. évi tavaszi belvizek 570 ezer kat. hold területet öntöttek el és tartottak több hétig víz alatt, szembetűnő a mezőgazdaságot érintő belvíz elöntések nagyságrendje. Különösen élesen érinti a belvízkérdés Békés megyét. A megye egész területe 976 ezer kat. hold, amiből 745 ezer kat. hold szántó. A bel4 49