Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1943

6

Testnevelés alól felmentést nyert az I. félévben 15, a Ií.-ban 20 tanuló. Rajz alól felmentés nem volt. A félórás testnevelést a tanév késő kezdése és korai befejezése miatt nem tarthattuk meg.

Az iskolaszanatórium intézményét és a tbc. pusztító hatását egy tanítási órán tárgyaltuk.

Az óramulasztásoknak egy tanulóra eső átlaga 254 — megfelel az előző évekének. Egy órát sem mulasztott 66 tanuló (19 3°/o).

i) A nevelő munkát a megnehezült viszonyok mellett is a régi lelkesedéssel és buzgósággal végezte a tanári testület. A gimnáziumi nevelésnek főcélja, hogy valláserkölcsi alapot adjon növendékeinek s ezért istenfélelemre, embertársainak megbecsülésére s tudatos, cselekvő vallásos életre nevelje a rábízott ifjúságot. Valláserkölcsi alapra különösen nagy szükség van ma, a világnézetek nagy harcában. A rendes vallásoktatás mellett rendszeres vallásos és egyházias nevelésben és lelki gondozásban is részesültek tanulóink.

Az evangélikusok közül az I.—IV. osztály a kistemplomban az ifjúsági istentiszteleteken vett részt, az V.—Vili. oszt. pedig a nagytemplomban tartott gyülekezeti istentiszteleteken. Konfirmációban 14 tanulónk részesült. A csendes napokat 1944 márc. 31. és ápr. 1-én tartottuk, s úrvacsorához járultunk április 1-én.

Másvallású tanulóinkat hitoktatóik nevelték a vallástan-órákon kívül is az exhortációkon és a vallásos egyesületekben vallásos és egyházias életre.

Hazafias nevelésünk célja a hazánk iránt való kötelességeink megértetése volt s az, hogy ezeket a kötelességeket valamennyi magyarnak egyenlően és teljes egészében vállalnia kell, ha el akarjuk kerülni a teljes megsemmisülést, összetartásra, magyar öntudatra, a magyar értékek megbecsülésére neveltük tehát tanulóinkat. Iskolai ünnepélyeink hazafias célokat szolgáltak. Márc. 15 én megemlékeztünk a két világháború hőseiről, a hazáért hozott áldozatok szépségéről. Március 20-án Kossuth Lajos halálának 50. évfordulóját ünnepeltük. Az ünnepi beszéd méltatta a nagy államférfiu működését s tárgyalta, hogy hirdetett eszméi még ma is elevenek, időszerűek. Az osztályokban a tanítási órák keretében emlékeztünk meg Herczeg Ferencről (80. születésnapja alkalmával), a finn-ugor testvériségről, a tbc. nemzetpusztító veszedelméről, a limano- vai hősökről, a takarékosság jelentőségéről. Résztvettiink a leventéknek a város főterén tartott ünnepélyein is.

Az állampolgári és szociális nevelés a nemzeti közösség érzésének ápolására és fejlesztésére törekedett. Erre elsősorban az irodalmi olvasmányok, a gazdasági és társ. ismeretek tárgyalása nyújtott kedvező alkalmat, gyakorlásukra pedig az ifj. egyesületek (Gyámintézet, ifj. Segítő Egyesület, cserkészet, Diákkaptár) munkája, gyűjtések (TBC. egyesület, bajtársi szolgálat, bomba- károsultak.)

Az esztétikai nevelés ebben az évben kissé szűkebb térre szorult. Az irodalmi-, a rajz- és művészettörténeti órák ezt a nevelést is szolgálták, az ifj. zenekar is működött, de az énekkar vezető hiánya miatt szünetelt.

Nyelvünk védelmére különösen nagy gondot fordít iskolánk. A magyar órákon a magyar beszéd és stílus tisztaságának szabályait mindig tárgyalták — főleg gyakorlati példákon. Pintér Jenő „Magyar Nyelvvédő Könyve“-t s a „Magyarosan“ c. folyóiratot állandóan tanulmányozták tanulóink.

Természetvédelemre nemcsak a természetrajz óráin s idetartozó magyar irod. olvasmányok kapcsán hívtuk fel a tanulók figyelmét, hanem a megtartott kirándulásokon is.

A légo kiképzés a testnevelés, a honvédelmi ismeretek óráin és a leventeoktatáson történt.

Az iskola a II. légo csoportba tartozik. Jóváhagyott tervek szerint meg-