Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1939
6 Meg kell azonban azt is állapítani, hogy amilyen mértékben magasszínvonalú az oktatás, felszerelés egyes iskolákban, anv- nyira korszerűtlen a kisebb vidékiekben. Ott is gyakran lehet olyan felszerelésű szertárakat látni, amelyek az ötven évvel ezelőtti viszonyokra voltak jellemzőek. — Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az oktatásügynek új iránya nem is olyan régi keletű. A nagyarányú készülődés pedig egészen más célokra összpontosította a figyelmet, azzal az elgondolással: első a haza és a naptömegek boldogulása. Ilyenkor pedig nem lényeges, hogy néhány évet visszaesik az oktatás színvonala, — legalább is olyan szempontból, amely pillanatnyilag nem fontos. Természetes, hogy ilyen gigantikus méretű nemzetvédelmi előkészületeknél fontosabb, hogy például a növényrendszertan, vagy az állatszövetke- zeíek magas színvonalon való oktatása helyett a nemzetvédelmi tárgyak álljanak előtérben. A testedzés, kerékpáros, repülő, ejtőernyős, motorvezető, vitorlázó, céllövő kiképzés, kötelező úszni tanulás stb. már a középiskolásoknál be van vezetve. Célja az. hogy igyekszik az ifjúságot bátorságra, testi és lelki edzettségre, azonkivül az érzékszervek és a cselekedetek harmonikus és gyors együttműködésre szoktatni. A nagy nemzeti célok elérése után, amikor az építő munka békés évei kezdődnek, feltétlenül bekövetkezik annak felismerése, hogy a tudományos pályák kutatóinak képzése stb. a nemzetépítő munka szempontjából nélkülözhetetlen és képzésük a középiskolai oktatás színvonalának emelésével érhető el. — A felvirágzás nyugodt éveiben a legtöbb államban először az iskolai nevelés színvonala szokott emelkedni. A mostani oktatásnak fontos törekvése még, hogy az elméleti tudást a minimumra csökkentse. Ehelyett célja, hogy lehetőleg száz százalékig gyakorlati »lebensnahe« legyen. Kitűnik ez a természetrajzhoz szorosan kapcsolódó új tantárgy a fajkutatás, »Rassenkunde« és a fajegészségtan, »Rassen- hygienie« bevezetéséből. Mindkettőnek azt a célja, hogy nemzeti öntudatra neveljen, az egészséges alapokon nyugvó családalapítást propagálja már ifjú korban, azzal, hogy az ifjút fenyegető veszedelmekre és következményeikre felhívja a figyelmet. A természettudományi oktatás eszközei részben az ifjúsági egyesületek is, amelyek egészségtani kérdések és biológiai eszmék terjesztését is végzik számos más fontos célkitűzésük mellett. Ezeknek az ifjúsági megmozdulásoknak egyik céljuk az is, hogy a haza természeti szépségeinek megismerése és értékelése céljából kirándulásokat rendeznek, illetőleg a kivonulásokon, me- menetgyakorlatokon ezekre a szempontokra is felhivják a figyelmet. Ilyenkor a hazai tájak természetvilágának szépségeit ismerik meg, úgyhogy ezek az ipari, vagy egyéb intézmények megtekintése hatásos eszközei annak, hogy a fejlődő ifjúban fejlessze a haza értékeinek megbecsülését, de egyúttal a természetismeret szolgálatában is áll. Befejezésül összehasonlítva a hazai és a németországi természettudományi oktatást, a békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-gim- názium kormányzóbizottságának megbízásából és támogatásával
