Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1937
4 munkáján s készséggel engedélyezte azokat a kiadásokat, melyekkel minden újítás együtt jár. Általában mindig pártolta az olyan javaslatokat, melyeknek célja az iskola munkájának mélyítése és könnyítése volt. Ezért kívánta a költség-előirányzatok megállapításánál, hogy a szertárakra, könyvtárakra szánt összeg a lehető legmagasabb legyen. Úgy gondolta, hogy csak jól felszerelt iskola adhatja meg a tanulóknak azt az ismerettömeget, amit ma egy gimnáziumot végzett embertől megkíván az élet. A tanárok munkáját megértve és méltányolva igyekezett az anyagi gondok könnyítésével is lehetővé tenni azt, hogy egész lelkűkkel az iskolának, a nevelésnek élhessenek. Emléke fennmarad iskolánk falai között alkotásaiban, s áldott emlékezete élni fog mindnyájunk lelkében, akik őt ismertük, becsültük és szerettük. A nyári szünet. Amikor az iskola kapui júniusban bezáródnak, csaknem valamennyi szülőnek és tanulónak kész terve van arra, hogyan is fogja a tanulásban elfáradt diák eltölteni a következő két és fél hónapot, a nagy vakációt! A legtöbb terv ilyesféle: a megérdemelt pihenésre szoruló fiú majd korán fekszik, későn kel. Hacsak az idő engedi, a szabadban játszogat barátaival, elmegy mindennap a strandfürdőbe, néha-néha kirándulást tesz pajtásaival valami közeli tanyára, faluba, vagy Gyopáros fürdőre. Rossz időben olvasgat, társasjátékot játszik. A fődolog mindenben az, hogy a gyerek lehetőleg sokat pihenjen, nem baj, ha a pihenésnek már feleslegesen lustálkodás jellege lesz is. Csak akkor válik a szülőre kellemetlenné ez a nyaralási mód, ha a fiú az ilyen időtöltés üressége miatt idegessé lesz, mindenkivel civakodik, amint mondani szokták: „nem találja már a helyét“. Ennek a bajnak megelőzésére helyesen jár el az a szülő, aki foglalkozást is ad a fiának, apróbb házi teendőket végeztet vele. Elküldi bevásárolni, vele javíttatja meg az elromlott zárat, szedeti le a gyümölcsöt, íratja meg a leveleket, felolvastat, stb. Sok olyan munka van a ház körül, amit a fiú kedvvel csinál, ha megfelelő formában kapja rá a megbízást, s nem kap folyton szidást, ha talán nem is sikerül neki azt tökéletesen elvégezni. A főelv tehát az legyen: nem szabad a szünidőben sem egész napon át pihenve tétlenkedni az egészséges gyereknek. Kevés szülőnél van meg az anyagi lehetőség arra, hogy fia a nyári szünetben útra keljen. Talán még leginkább a vasutas családból származó fiúk az ilyenek, akik az olcsó személyzeti jegyet felhasználva rokonlátogatásra mennek, vagy egy-két napra elutaznak hazánk híresebb vidékeinek megtekintésére. Ezek változatosabban töltik a szünidőt, emberismeretet szereznek, önállósághoz is szoknak, világot látnak s a minden gyermekben élő nomád-vágy is kielégülést talál. A sok előny mellett azonban ott van az a hátrány is, a vonaton nem mindig utazhat a fiú
