Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1937
13 tisztelet. A hiterősítő előadások 1938 április 9-én voltak. Ekkor közös áhítat után a IV—Vili. oszt. tanulói részére Kimer Gusztáv tanár az úrvacsoráról és István királyról, Mázán László tanár a Luther-szoborról (vetített képekkel) tartott előadást. Az I—III. oszt. tanulóinak a Luther szoborról Mázán László tanár beszélt s a Luther-szoborra rendezett gyűjtést Scholtz Ottó tanár ismertette. A konfirmandusok Pünkösd másodnapján járultak először az Úr asztalához. Deprekációt május 14 én tartottunk. A Budapesten felállítandó Luther-szoborra összesen 500 P-t gyűjtött az iskola evang. ifjúsága és tanári kara. Más hitfelekezetű tanulóink vallásos nevelését hitoktatóik végezték gondosan a hittani órákon és az exhortációkon. A reformátusok márc. 12-én hiterősítő napot tartottak, a római katholikusok április 7., 8., 9-ik napjain lelkigyakorlatokon vettek részt s többször gyóntak és áldoztak. Az izraeliták április 9-én tartották hiterősítő napjukat. A tanári kar mindenkor készségesen támogatta hitoktatóink munkáját. 7. Hazafias nevelésünk célját erős magyar érzésű, nagy munkabírású és dolgozni szerető, törhetetlen akaraterejü, eszével élni tudó ifjúság kifejlesztésében láttuk. A nevelés, tanítás minden mozzanatában ez a cél volt a középpont. E körül rétegeződött a nemzeti művelődésnek, a magyar lélek minden megnyilvánulásának megismerése. Iskolai ünnepélyeinken kívül a Hősök emlékművének, a Kossuth-szobornak megkoszorúzásával is mélyíteni akartuk az ifjúság szivében az egy hazához tartozás érzését. Diákjaink ebben az évben a város többi középiskolás tanulóival együtt március 15-én este lampionos menetben vonultak a Kossuth-szoborhoz, hogy tanúságot tegyenek arról a hazafias érzésről, mely a szabadságharc emlékeinek felidézésénél szívüket eltölti. Felhasználtunk minden alkalmat, hogy tanulóinkat állampolgári kötelességeikre előkészítsük. Osztályfői órák, ill. tizpercek, az úgynevezett nemzetnevelő tornaórák, légoltalmi előadások majdnem teljes egészében ezt a célt szolgálták. A tanulók magaviseleté általában jó volt. Az első félévben 330 tanuló, a másodikban 348 tanuló kapott egyes jegyet magaviseletből. Az a türelmetlen, keresztyéni szeretettel össze nem egyeztethető gondolkodás, mely nem az emberek belső erkölcsi értéke szerint ítél, hanem jelszavaknak hódol, eddig még nem tudott bejutni tanulóink leikébe. A szülői házat itt is kérjük, gondolja jól meg, hogy a gyűlölet érzése boldogtalanná teszi azt is, aki szívében annak helyet ad s nem áll meg csak egy bizonyos határnál, hanem természeténél fogva tovább is terjed. Ezért ügyeljenek ők is arra, hogy fiaik leikébe ne juthassanak a szélsőséges áramlatok gyűlöletre serkentő jelszavai. Az óraközi szünetek rendjére az őrködő tanárokon kívül a Vili. o. tanulói is felügyeltek. Az idősebb fiúk így megszokták, mit jelent hatalmi eszközök nélkül rendet tartani s milyen módon lehet erőszak nélkül is fegyelmezni. 8. Tanulmányi állapot. A mai gimnazistának a legtöbb tárgyból jóval többet kell tanulni, mint amennyit azelőtt megkívántak egy diáktól s tudásának mélyebbnek kell lenni, hogy megállhassa helyét a mai nagy versenyben. Hogy ez a fokozott követelmény ne vezessen a tanulók túlterhelésére, meg kellett könnyíteni az oktatás módját. A legszélesebb
