Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1934

tök végezték gondosan a hittani órákon s az exhortációkon. A reformátusok április 13.-án csendes áhítatot tartottak; a r. katolikusok többször gyóntak és áldoztak s április 5. és 6.-án lelki gyakorlatokban részesültek. Az izr. tanulók szintén részt- vettek vallásos irányú előadásokon. A tanári kar mindenkor készségesen támogatta hitoktatóink munkáját.

b) Nagy gondot fordítottunk a hazafias szellem ápolására, megerősítésére s ébren tartottuk tanulóinkban Nagyma- gyarország szent gondolatát. Hazafias ünnepeinket (október 6., november 15., a Madách-és Rákóczi-ünnep, március 15-e), az osztályokban tartott megemlékezéseinket (a Kormányzó Úr névnapja, a könyvnap, a trianoni békeszerződésnek és aláírásának évfordulója, stb.), az írásbeli dolgozatokat s az ifjúsági köröket (önképzőkör, cserkészcsapat) is a hazafias szellem szolgálatába állítottuk. A hősi halált halt 101-esek és 4-es honvédek emléktáblájának leleplezését követő napon, szeptember 24.-én testületileg kivonultunk a 10. honvédgyaíogezred laktanyájában őrzött emléktáblákhoz s megkoszorúztuk azokat; jelen voltunk a társadalmi egyesületek minden hazafias ünnepén s a Hősök emlékünnepén. Fölhívtuk tanulóink figyelmét a magyar ipar pártolására, a takarékosságra, a könyvnapra, állandóan éreztettük velük a nemzeti közösségbe való tartozásukat.

Gyűjtést rendeztünk a Rákóczi-szoborra s a tanári testület ezenkívül a Görgey-szoborra és a hősi halált halt középiskolái tanárok emlékművére is adakozott.

Több tanulónk megmagyarosította nevét az iskolai év folyamán.

c) Ä tanulák magaviseleté eliten ez évben sem volt komolyabb panaszunk. Az 1. osztályba került fiúk azonban az idén jóval fegyelmezetlenebbek voltak, mint az előző években; szeretettel, megértéssel rászoktattuk őket a helyes viselkedésre. Az osztályfőnöki órák jó szolgálatokat tettek a fegyelmezés és jellemfejlesztés szempontjából s örömmel várjuk kiterjesztésüket a többi osztályra. Fegyelmezésünket mindig a szeretet irányította; nem akartuk szűk, merev korlátok közé zárni a tanulók egyéniségét, de ügyeltünk arra, hogy az ifjúkorral járó kinövéseik, ferdeségeik ne állandósuljanak. A tanári testültet helyes fegyelmezésnek megvolt az eredménye: súlyosabb fegyelmi eset nem akadt az év folyamán. A ,szülőket is belévoníuk a fegyelmezés munkájába s közreműködésük tapasztalható volt, kivált a kisebb tanulóknál.

A vallás-erkölcsi nevelésnél gondunk volt arra is, hogy a tanulókban a jótékonyság érzelmét s a természet szeretettet felébresszük, erősítsük. Felhívtuk a Nyomorék Gyermkek Otthonára való adakozásra, karácsonykor a szegénysorsú gyermekek megajándékozására. Tél elején természetrajztanárunk a madarak védelméről szólt tanítványainak, kik szinte versengve készítették a madáretető-házikókat. Tavasz elején is lelkűkre kötöttük az állatok és növények védelmét s 'örömmel1 tapasztaltuk, hogy igyekezetünk eredménnyel járt: a tanulók többeket

'll