Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1932
5 fűződik. »Békéscsaba város tanácsa és váltság-bizottmánya« az államkölcsönre eladott városi földek árából az összes egyházaknak nevelési célra 55.000 forintot adományozott »nemzeti kölcsönkötvényekben« s ez összegből az evang. egyházra 43.000 forint jutott oly feltétellel, hogy a kamatokat négyosztályú reálgimnázium fenntartására fordítja. Az egyház elfogadta az adományt, átvette a magánintézet két osztályát, megnyitotta a III. osztályt, az iskolát nyilvánosnak nyilatkoztatta ki s ügyeinek intézését az »iskolai bizottmányra« bízta. így folyt le az 1858'59. iskolai év. 1860 ölben az egyház a IV. osztályt is megnyitotta s hogy meglegyen a negyedik tanár, polgári iskolájának tanítástervét a gimnáziuméhoz szabta s magát az iskolát is a gimnáziumhoz csatolta. A nyilvánossá lett reálgimnáziumnak sok nehézséggel kellett megküzdenie: nem volt épülete, felszerelése, tanárainak fizetése is hiányos, hiszen az alaptőke csak 1863-ban folyt be. 1864-ben a polgári iskolát elvá-* lasztofták az intézettől, a reális irányt megszüntették s az összes osztályokat egy épületben helyezték el. Iskolánk inneniül 5 évig algimnáziummá, 1870/71-ben névleges polgári iskolává lesz, 1871 72-ben újból a reálgimnázium címet veszi fel s ilyen marad1 1875 76-ig. Az 1876 77. iskolai évtől kezdve azonban ismét visszatér a gimnáziumi irányhoz, mivel kevés volt tanulói közt a reálista. A kísérletezés még egyszer üti föl a fejét: 1882-ben a presbitérium az alapítvány szellemével ellentétben polgári iskolává akarta átalakítani s megnyeri a városi képviselőtestület hozzájárulását, de az egyház intelligens tagjai egész a miniszterig megfellebbezték a határozatot s Trefort Ágost v. k. miniszter 1882. december 3-án helyt adott a felebbezésnek (35.293. sz. a.) és így iskolánk magmaradt gimnáziumnak. A most véglegesen középiskolának minősített intézetnek sok küzdelmet kellett kiállania, hogy megfelelő épülethez, felszereléshez jusson s hogy majdan főgimnáziummá fejlődhessék. A küzdelemben Horváth János igazgató járt elől, akinek szívós kitartása meghozta a győzelmet. A köz- oktatásügyi kormányzat azonban sokáig mereven elzárkózott az államsegély megadásától s úgy látszott, hogy iskolánk ügye zátonyra jut. Végre városunk nagynevű szülötte, Zsilinszky Mihály lett v. k. államtitkárrá. A nemes ügy s szülővárosa iránt való szerétéiből előkészítette az utat: kieszközölte, hogy intézetünk a korán tragikus véget ért trónörökös nevét viselhesse; e név birtokában azután engedett a kormány merevsége. Az egyház s a város 1895. július 14-én indította meg a mozgalmat intézetünk főgimnáziummá való kifejlesztése érdekében s Wlassics Gyula v. k. miniszter Heinrich Gusztáv egyetemi tanárt küldte ki biztosul Békéscsabára. Az állammal való szerződést Wlas-
