Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1930
7 folyt be. 1864-ben a polgári iskolát elválasztották az intézettől, a reáli; irányt megszüntették s az összes osztályokat egy épületben helyezték el. Iskolánk inneniül 5 évig algimnáziummá, 1870/71-ben névleges polgári iskolává lesz, 1871/72- bep újból a reálgimnázium címet veszi fel s ilyen vmarad 1875 7ó-ig. Az 1876/77. iskolai évtől kezdve azonban ismét visszatér a gimnáziumi irányhoz,' mivel kevés volt tanulói közt a reálista. A kísérletezés még egyszer üti föl a fejét: 1882-ben a presbitérium az alapítvány szellemével ellentétben polgári iskolává akarja átalakítani s megnyeri a városi képviselőtestület hozzájárulását, de az egyház intelligens tagjai egész a miniszterig megfellebbezték a határozatot s Trefort Ágost v. k. miniszter 1882. december 3-án helyt adott a fellebbezésnek (35.293. sz. a.) és így iskolánk megmaradt gimnáziumnak. A most már véglegesen középiskolának minősített intézetnek sok küzdelmet kellett kiállnia, hogy megfelelő épülethez, felszereléshez jusson s hogy majdan főgimnáziummá fejlődhessék. A küzdelemben Horváth János igazgató járt elől, akinek szívós kitartása meghozta a győzelmet. A köz- oktatásügvi kormányzat azonban sokáig mereven elzárkózott az államsegély megadásától s úgy látszott, hogy iskolánk ügyt zátonyra jut. Végre városunk nagynevű szülötte, Zsilinszky Mihály lett v. k. államtitkárrá. A nemes ügy s szülővárosa iránt való szeretetből előkészítette az utat: kieszközölte, hogy intézetünk a korán tragikus véget ért trónörökös nevét viselhesse; e név birtokában azután engedett a kormány merevsége. Az egyház s a város 1895. július 14- én indílotta meg a mozgalmat intézetünknek főgimnáziummá való kifejlesztése érdekében s Wlassies Gyula v. k. miniszter Heinrich Gusztáv egyetemi tanárt küldte ki biztosul Békéscsabára. Az állammal való szerződést Wlassics 1898. július 13-án írta alá s ezzel iskolánk fejlődése elől az utolsó akadály is elgördült. A főgimnáziummá váló intézetben az 1897/98. iskolai évben nyílt meg az V., 1900 1901-ben a VIII. osztály. Uj, Alpár Ignác tervei szerint épült kétemeletes palotáját 1900. október hó 16-án avatta föl az iskola fényes ünnep keretében. Első érettségi vizsgálatát 1901-ben tartotta. 1902. december 5-én (76.632. sz. a.) a VKM. végleg megadta V— VIII. osztályainak a nyilvánosság s az érettségi vizsgálat tartásának jogát. Iskolánk innen kezdve szépen gyarapodott 1914-ig; a világháború kitörésekor katonai kórház céljaira foglalták le s kórháznak maradt 1919. májusáig, amikor a megszálló oláh csapatok helyezkedtek el benne. Nemzeti hadseregünk bevonulásakor nálunk nyert elhelyezést, úgyhogy csak 1920. augusztus 21-én kaptuk vissza épületünket. Az oláh megszállás rengeteg károkat okozott (a szegedi
