Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1930
4 zetbe került intézetünk, hiszen volt idő, — kivált az oláh megszállás alatt és után —, hogy évekig nem részesültünk állami segítségben s a városi segélyt is devalválódott értékben kaptuk. És mégis minden különösebb megrázkódás nélkül éltük át a nehéz időket, mert felügyelőnk buzgósága, erős akarata s a jövőbe vetett hite őrködött intézetünk felett. A nemzeti élet újból való megindulása után nehéz feladat elé állította iskolánkat a válságos idők alatt fejlődésükben megakasztott könyvtáraink és szertáraink elodázhatatlan helyreállítása, fejlesztése s a célszerűtlen, elkopott iskolai bútorok kicserélése. Felügyelőnk az igazgatónak a helyreállításra és gyarapításra vonatkozó terveit és javaslatait mindig nagy megértéssel fogadta, támogatta. Bölcs előrelátással éveken át folytatott gyűjtésűnk és tartalékolásunk lehetővé tette a tanári könyvtár gyorsütemü fejlesztését, a fizikai szertár megújítását, a fizikai gyakorlatokhoz szükséges eszközök megszerzését, az oláh megszállás alatt tönkrement felszerelés, bútorok, roletták pótlását vagy kicserélését. Joggal mondhatta felügyelőnkről az igazgató üdvözlő beszédében: Aki valamikor megírja reálgimnáziumunk történetének e korszakát, Sailer Vilmos felügyelőt az intézet jótevői közé fogja iktatni. Sailer Vilmos dr. ma is fiatalos erővel dolgozik iskolánk javára. Adja a Mindenható, hogy lelkes buzgóságát, állandó érdeklődését még sokáig érezhesse intézetünk, amelynek kisdiák-korában szorgalmas, derék növendéke volt. / Balás Adám. Tanári karunkat 1930. évi június hó 25.-én váratlanul érte az a hír, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úr Balás Ádám kartársunkat saját kérelmére nyugalomba helyezte. Tudtuk, hogy évek óta súlyos gyomorbajjal küzd, de reméltük, hogy egészsége helyreáll s még évekig élhet kedves hivatásának. Balás Ádámmal a régibb tanári nemzedék egyik derék munkása vált meg eszményi hűséggel betöltött munkakörétől. Távozása elsősorban nekünk, kartársainak okozott fájdalmat, de tanítványai is szomorúan értesültek arról az iskolai év elején, hogy nem tér vissza többé közéjük. A bu- csúzás pillanatában állítsuk magunk elé érdekes egyéniségét.