Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1929

4

A világháború kitörésekor Nagyváradra vonult be a 4. honvédgyalogezredhez hadnagyi rangban s 1914. november 1-én főhadnaggyá, majd később népfelkelő-századossá lett. Csakhamar a Délvidékre került, résztvett a montenegrói harcokban s 1915. november 1-én nagyon heves harc után montenegrói hadifogságba került, amelyből 1916. januárjában szabadult ki. Rövid pihenő után az olasz harctérre indult s itt az év végén ismét fogságba jutott és csak 1918. júniusában jöhetett haza csererokkantként. A leszerelés után visszatért intézetünkbe s a múlt iskolai év befejezéséig tanított. A harcterek izgalmai, nélkülözései, a hosszú hadifogság megtámadták szervezetét: idegbénulást kapott s az utóbbi években igen nehezen bírt járni. Kormányzóbizottságunk az iskola épületében biztosított lakást betegeskedő kartársunknak s így megkímélte őt a járás-kelés nehézségeitől.

Székely Vilmos a régi tanári gárdának derék tagja volt. Pályáját intézetünkben kezdte s 28 évig állott szolgálatában. Ez idő alatt buzgóságával, lelkiismeretességével, karlársi jóindulatával méltán kiérdemelte kormányzóbizottságunk s tanári karunk elismerését, szeretetét. Egy nemzedéket nevelt föl s tanítványai ma is áldják azt az időt, amelyet keze alatt töl- töltöttek. Mikor hosszú frontszolgálat és hadifogság után a világháború rokkantaként tért vissza intézetünkhöz, erejét megfeszítve, szenvedései mellett is kifogástalanul végezte munkáját. A múlt évben 20 éves találkozóra összegyűlt tanítványai mélységes ragaszkodással vették körül; ez iskolai év elején szomorúan néztek üres szobája felé volt kis növendékei. Nem csoda : az órákon kívül is szeretettel foglalkozott velük, kitudakolta ügyes-bajos dolgaikat. Minden délután ott volt szobájában 5—10 diák; ezek nagy részével átvette az iskolában tanult anyagot s aki otthon nem tanulta meg, az ő vezetése alatt volt kénytelen elsajátítani az elhanyagolt leckét. Nevét ösztöndíjalapítványával is megörökítette intézetünkben, nemcsak tanári munkájával.

Meleg szívvel kívánjuk: tartogassanak sok-sok örömöt számára a nyugalom évei abban a csöndes kispesti házban, amelyet húgának odaadó figyelme tesz kedvessé. Gondoljon szeretettel arra az iskolára, amelynek hűséges szolgálatában egy emberöltőig működött,