Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1928

Hiszek egy Istenben,

Hiszek egy hazában,

Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.

I.

A műalkotás lélektanából.

(Az ihlet.)

A műalkotás lélektanából választom jelen tanulmányom tárgyát. Szeretnék néhány pillanatra bevilágítani abba a misztikus homályba, amelyben az emberi lélek örökszép alkotásai: a költők, zeneköltők, festők, szobrászok műremekei fakadnak. Csakhogy ez nehéz vállalkozás, mert hiszen magának az alkotás forrásának: az emberi léleknek mivoltát, mélységeit sem ismerjük s nem képesek sem a művészek, sem a lélekbúvárok megszaggatni azt a fátyolt, amely az alkotás csodás pillanatait takarja. A régi görögök és rómaiak azt tartották, hogy a műremekek nem emberi alkotások; a költő, a művész szerintük csak eszköz az istenség (Múzsa, Apollo) kezében s ez épen úgy megszállja, sugallja kiválasztottjait, mint a jóst az ihlet, az elragadtatás pillanatában. A rómaiak ez okból közös névvel jelölték a jóst és a költőt: mindkettő vates. És csodálatos: vannak modern lélekbúvárok, akik közel állanak ez ősrégi felfogáshoz...

A művészet alkotásainak gyökerei az emberi lélek mélységeibe ereszkednek alá s végső elemzésben a művész világfelfogásának kifejezői. Az embert ugyanis érzékszervei útján tömérdek benyomás éri (lát, hall, tapint, Ízlel

.........);

e benyomások bensőnkben egybefonódnak-kapcsolódnak s belőlük alakul ki lelkűnkben a bennünket körülvevő, külső világ képe. Értelmünk azonban nem elégszik meg a világ ez érzékek-adta képének tudomásulvételével, tudni akarja, kutatja: mit jelent a kép, mi az értelme, mivolta. Hosszú, fáradságos, verejtékes az út, amely e kérdések magyarázatához vezet, de az ember vállalkozik rá, mert tudásvágya sarkalja. Ha már most az érzéki világkép értelmét, jelentését gondolatok segítségével teszi számunkra fel- foghatóvá, tudományt alkot; ha érzékileg felfogható közegben, (nyelvben, hangokban, színekben, kőben): művészet a neve. A művészet tehát nem játéka az emberi léleknek, hanem igen komoly feladatra vállalkozik: minden másnál érthetőbbé teszi számunkra az érzéki világ értelmét, mert ér-