Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1927
6 iskolai év. 1860/61.-ben az egyház a IV. osztályt is menyitotta s hogy meglegyen a negyedik tanár, polgári iskolájának tanítástervét a gimnáziuméhoz szabta s magát az iskolát is a gimnáziumhoz csatolta. A nyilvánossá lett reálgimnáziumnak sok nehézséggel kellett megküzdenie : nem volt épülete, felszerelése, tanárainak fizetése is hiányos, hiszen az alaptőke csak 1863-ban folyt be. 1864-ben a polgári iskolát elválasztották az intézettől, a reális irányt megszüntették s az összes osztályokat az épületben helyezték el. Iskolánk innentúl 5 évig algimnáziummá, 1870/71-ben névleges polgári iskolává lesz, 1871/72-ben újból a reáleimnázium címet veszi fel s ilyen maradt 1875/76-ig. Az 1876/77. iskolai évtől kezdve azonban ismét visszatér a gimnáziumi irányhoz, mivel kevés volt a tanulói közt a reálista. A kísérletezés még egyszer üti föl a fejét: 1882-ben a presbitérium az alapítvány szellemével ellentétben polgári iskolává akarja átalakítani s megnyeri a városi képviselőtestület hozzájárulását, de az egyház intelligens tagjai egész a miniszterig megfellebbezték a határozatot s Ttrefort Ágost v. k. miniszter 1882. december 3.-án helyet adott a fellebbezésnek (35.293. sz. a.) s így iskolánk megmaradt gimnáziumnak. A most már véglegesen középiskolának minősített intézetnek sok küzdelmet kellett kiállania, hogy megfelelő épülethez, felszereléshez jusson s hogy majdan főgimnáziummá fejlődhessék. A küzdelemben Horváth János igazgató járt elől, akinek szívós kitartása meghozta a győzelmet. A közoktatásügyi kormány azonban sokáig mereven elzárkózott az államsegély megadásától s úgy látszott, hogy iskolánk ügye zátonyra jut. Végre városunk nagynevű szülötte, Zsilinszky Mihály lett v. k. államtitkárrá, A nemes ügy s szülővárosa iránt való szeretetből előkészítette az utat: kieszközölte, hogy intézetünk a korán tragikus véget ért trónörökös nevét viselhesse ; e név birtokában azután engedett a kormány merevsége. Az egyház s a város 1895. július 14.-én indította meg a mozgalmat intézetünknek főgimnáziummá való kifejlesztése érdekében s Wlassics Gyula v. k. miniszter Heinrich Gusztáv egyetemi tanárt küldte ki biztosul Békéscsabára. Az állammal való szerződést Wlassics 1898. július 13.-án írta alá s ezzel iskolánk fejlődése elől az utolsó akadály is elgördült. A főgimnáziummá váló intézetben az 1897/98. iskolai évben nyílt meg az V., 1900/'1901-ben a VIII. osztály. Uj, Alpár Ignác tervei szerint épült kétemeletes palotáját 1900. október hó 16-án avatta föl az iskola fényes ünnep keretében. Első érettségi vizsgálatát 1901-ben tartotta. 1902. december 5.-én (76.635 sz. a.) a VKM. végleg megadta V—VIII. osztályainak a nyilvánosság s az érettségi vizsgálat tartásának jogát. Iskolánk innen kezdve szépen gyarapodott 1914-ig; a világháború kitörésekor katonai kórház céljaira foglalták le s kórháznak maradt 1919. májusáig, amikor a megszálló oláh csapatok helyez
