Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1926
5 zaknak nevelési célra 55.000 forintot adományozott „nemzeti kölcsönkötvényekben“ s ez összegből az evang. egyházra 43.000 forint jutott oly föltétellel, hogy a kamatokat négyosztályu reálgimnázium fenntartására fordítja. Az egyház elfogadta az adományt, átvette a magánintézet két osztályát, megnyitotta a III. osztályt, az iskolát nyilvánosnak nyilatkoztatta ki s ügyeinek intézését az „iskolai bizottmányra“ bízta. így folyt le az 1858/59. iskolai év. 1860/61.-ben az egyház a IV. osztályt is megnyitotta s hogy meglegyen a negyedik tanár, polgári iskolájának tanítástervét a gimnáziuméhoz szabta s magát az iskolát is hozzá csatolta. A nyilvánossá lett reálgimnáziumnak sok nehézséggel kellett megküzdenie: nem volt épülete, felszerelése, tanárainak fizetése is hiányos, hiszen az alaptőke csak 1863-ban folyt be. 1864-ben a polgári iskolát elválasztották az intézettől, a reális irányt megszüntették s az összes osztályokat az épületben helyezték el. Iskolánk innentúl 5 évig algimnáziummá, 1870/71-ben névleges polgári iskolává lesz, 1871/72-ben újból a reálgimnázium címet veszi fel s ilyen maradt 1875/76-ig. Az 1876/77. isk. évtől kezdve azonban visszatér a gimnáziumi irányhoz, mivel kevés volt tanulói közt a reálista. A kísérletezés még egyszer üti föl a fejét: 1882-ben a presbitérium az alapítvány szellemével ellentétben polgári iskolává akarja átalakítani s megnyeri a városi képviselőtestület hozzájárulását, de az egyház intelligens tagjai, egész a miniszterig megfellebbezték a határozatot s Trefort Ágost v. k. miniszter 1882. december 3.-án helyet adott a fellebbezésnek (35.293. sz. a,) s így iskolánk megmaradt gimnáziumnak. A most már véglegesen középiskolának minősített intézetnek sok küzdelmet kellett kiállania, hogy megfelelő épülethez, felszereléshez jusson s hogy majdan főgimnáziummá fejlődhessék. A küzdelemben Horváth János igazgató járt elől, akinek szívós kitartása meghozta a győzelmet. A közoktatás- ügyi kormány azonban sokáig mereven elzárkózott az államsegély megadásától s úgy látszott, hogy iskolánk ügye zátonyra jut. Végre városunk nagynevű szülötte, Zsilinszky Mihály lett v. k. államtitkárrá. A nemes ügy s szülővárosa iránt való szerétéiből előkészítette az utat: kieszközölte, hogy intézetünk a korán tragikus véget ért trónörökös nevét viselhesse; e név birtokában azután engedett a kormány merevsége. Az egyház s a város 1895. julius 14-én indította meg a mozgalmat intézetünknek főgimnáziummá való kifejlesztése érdekében s Wlassies Gyula v. k. miniszter Heinrich Gusztáv egyetemi tanárt küldte ki biztosul Békéscsabára. Az állammal való szerződést Wlassics 1898. julius 13.-án irta alá s ezzel iskolánk fejlődése elől az utolsó akadály is elgördült. A főgimnáziummá váló intézetben az 1897/98. iskolai évben nyílt meg az V., 1900/1901-ben a VIII. osztály. Uj, Alpár Ignác tervei szerint épült kétemeletes palotáját 1900.