Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1915
4 tására. Az iskolai ügyek megbeszélésére alkalmas óraközöket egyik épületből a másikba való vándorlásra kellett fordítanunk; szerencse, hogy a két hely nem messze esett egymástól. Sok bajjal járt az a körülmény is, hogy az igazgatói iroda a harmadik helyen, a főgimnáziumi épületben volt elhelyezve. Intézetünk bútorzata is részben katonai célokat szolgált, inig az ideiglenes helyiségekben idegen, kezdetleges és célszerűtlen bútorzattal vegyest használtuk a saját bútorunkat. Úgy a főgimnáziumi épületben, mint a fölszerelésében tetemes károk történtek, melyeknek megtérítését a magas kormánytól várjuk. A kormányzó bizottság kérvénnyel fordult a magas kormányhoz, hogy a főgimnáziumi épületet tegye szabaddá s állami költségen alkalmatossá a tanítás céljaira. A nm. honvédelmi miniszter úr május 26-ikán kelt 170906—5. 1916. számú leiratával tudomásunkra adta, hogy az épületünkben elhelyezett tartalékkórház azonnali áthelyezése elrendeltetett és hogy mihelyt a kincstár terhére eszközlendő tatarozási, fertőtlenítési stb. munkálatok befejezést nyernek, az épület eredeti rendeltetési céljának vissza fog adatni. Az oktatást — a rendes vallástanárial és tornatanárral együtt — 10 tanerő végezte. A tanárok heti óraszáma 21—24 között váltakozott, mig az igazgató heti 12 órában tanított. Egyes tantárgyak nem voltak szaktanár kezében, illetőleg dr. Rell Lajos (számtan, fizika), Vidovszky László (számtan, görögp. irod. olvasmányok), Zvarínyi Lajos (számtan) és Achim Károly (magyar, történelem, görögp. irod. olv. és szépírás) szaktárgyaikon kivül egyebet is tanítottak. A testgyakorlástól eltekintve mind a nyolc osztálynak összesen 17 órával kevesebbje volt a rendes heti óraszámnál. A vallástanból az 1-ben elvétetett 1 óra, a latinból a 11., 111., V——VI11-ban egy-egy, a lV-ben kettő, összesen 9 óra, a görögből az V., VI., Vlll-ban egy-egy, a Vll-ben kettő, összesen 5 óra (ennek megfelelően a görögp. rajzból az V—Vlll-ban egy-egy és a görögp. irod. olvasmányokból a Vll-ben egy, összesen 5 óra),
