Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1911

III.

Az iskolai év története.

Intézetünket a már feljegyzett haláleseten kívül még több ízben is gyász érte.

Németh Lajos, nyugalmazott igazgató-tanító, ki az akkori algimnáziumunkban 15 éven át — 1868/9-től 1882/3-ig — mint bejáró óraadó tanította a szabadkézi rajzot s éneket s 1895/6 óta állandóan buzgó tagja volt a főgimnáziumi kormányzó-bizottságnak, 1911. évi október 8-ikán elköltözött az élők sorából. A kormányzó-bizottság Németh Lajos érdemeit jegyzőkönyvébe iktatta, a tanári karral együtt koszorút helyezett ravatalára s a gyászoló családnak részvétét nyilvánította. Temetése október 10-én ment végbe a bizottság tagjai és a tanári kar jelenlétében.

Március 7-ikén temették Koren Jenő ág. hitv. ev. lelkészt, ki hosszú szenvedés után március 6-ikán elhúnyt. A rokonszenves, nagy képzettségű s nemes ambícióval eltelt lelkész az 1909/10. iskolai év második felében mint helyettes vallástanár intézetünkben működött s kartársainak és tanítványainak szeretetét s nagyrabecsülését teljes mértékben kiérdemelte. Kiújult betegsége miatt kénytelen volt állásától megválni; különböző gyógyhelyeken üdülést keresett, de a szervezetét pusztító betegséget leküzdeni gyengének bizonyúlt. A tanári kar a főgimnáziumi kormányzó-bizottsággal együtt a gyászoló család fájdalmában osztozott, részvétét kifejezésre juttatta s koszorút tett a szeretett kartárs ravatalára.

Tanulóink sorából is egy szelíd lelkű és jeles elő- menetelü ifjút ragadott el a halál. Március 25-ikén hosszas betegség után jobblétre szenderült Balázs László Vili. oszt. tanulónk. A szervezetébe betört tüdővész ellen