Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1909

II.

Rz aldunai kirándulás.

Intézetünk 41 tanulója Fest László, Jéger József és Székely Vilmos tanárok vezetése mellett a pünkösdi ünnepek alatt kirándult az Aldunára. Miután a vezetők már előzetesen megállapították az útitervet, s az öt napra tervezett kirándulás alatt szükséges ellátás és szállás felől intézkedtek : május 14.-re tűzték ki az indulást.

Csakugyan, az ünnepet megelőző szombat reggelen mindnyájan megjelentünk az állomáson ; majd a 4 óra 50 p.-kor; Arad felé induló vonatra, a számunkra fenntartott kocsiba ültünk s pár perc múlva megindultunk.

Csakhamar elhagytuk az ismerős csabai határt, majd Kígyós és Kétegyházán át Aradra érkeztünk. Egy órai otttartóz- kodás után vonatunk tovább folytatta útját, mindenütt megszokott alföldi vidéken, csak nagy messziről tűnnek elő a kéklő hegyek. Nyolc órakor érkeztünk Temesvárra.

Az állomáson Lovas Imre kollegánk, temesvári fog. tanár, valamint Temesvár sz. k. város által vezetésünkre küldött Kling- hammer Sándor úr, a temesvári idegenforgalmi hivatal tisztviselője fogadtak bennünket. Együttes megbeszéléssel megállapítjuk a tervet, hogy t. i. a Belvárost fogjuk megtekinteni, mert a rendelkezésünkre álló idő rövidsége miatt a többi városrészt nem nézhettük meg, habár megtekintésre, különösen a gyárváros, nagyon is érdemes volna.

Egy-kettőre fennülűnk a villamoson s keresztül haladva a Józsefváros gyönyörűen fejlődő utcáin, a Dózsa György kí- végzési helyén épült kápolna mellett, beérünk a Belvárosba. Itt Lovass kollegánk veszi át a vezetést, s szolgál magyarázattal az egyes nevezetesebb épületekről s a hozzájuk fűződő történeti eseményekről.

A Belváros a tulajdonképeni régi Temesvár, melynek falai a letűnt századokban annyi ostromot állottak ki. Hatalmas bástyákkal és védőmüvekkel volt körülvéve, de a falakat már lebontották, mert a vár elvesztette jelentőségét; és csak azok