Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1909
18 is meglevő várat, de 1730-ben megint török kézre jut. 1790. az osztrákok ismét visszafoglálják, azonban a sistovói béke újra a szultánnak juttatja, míg végre az 1878-iki orosz-török háború után a szultán a monarchia védelmébe ajánlotta a sziget török lakosságát. Azóta a sziget tényleg Magyarországhoz tartozik, a lakosság azonban megmaradt a szultán fennhatósága alatt s mai nap is közigazgatását illetőleg teljes autonómiát s amellett bizonyos kiváltságokat élvez. A sziget 4—500 főnyi lakossága jórészt a látogatókból él. Egy részük mint csolnakosok a látogatók és az árúk szállításával keresi kenyerét, más részük többnyire a jámbor látogatók becsapására alapítja egzisztenciáját. A magyar állam igazán nagylelkűen gondoskodott róluk, hogy bizonyos árúknak, mint a dohány, kávé, cukor, déli gyümölcs stb. behozatalát és elárusí- tását vámmentesen, illetőleg a fogyasztási adó elengedésével tette lehetővé. De jól járnak az orsovaiak is. Meg van engedve a szigetbelieknek ugyanis, hogy hetenkint 3-szor Orsóvá piacán árúljanak. így jutnak a város lakói 64 fillérért ahhoz a magyar- országi cukorgyárakban termelt cukorhoz, amelyért mi itthon 96—100 fillért fizetünk. Igaz, hogy némi megszorítással, mert csak negyed kilónként vehetik. Sőt a törökök, a nekik biztosított engedmények mellett, ha szerét tehetik, csempészettel is igyekeznek jövedelmüket gyarapítani. Éppen ennek a megakadályozása végett történt az az intézkedés, hogy a csolnakosok minden este kötelesek az őrség parancsnokánál jelentkezni, aki számba veszi őket. A lakosság különben elég szegényesen él, alig akad közöttük vagyonosabb kereskedő. Szokásaik, életmódjuk, ruházkodásuk a régi, törökös. Bár a többnejüség tudvalevőleg megengedett dolog náluk, a szigetlakok között egynek sincs több felesége, főképp szegénységük miatt. A nők a régi hagyományoknak, illetőleg törvényeknek hódolnak. Bár otttartózkodá- sunk alatt többet volt alkalmunk látni, nem találtunk semmi különös látnivalót rajtuk. Az idősebbek fátyolozatlan arccal, a fiatalok fátyolozva jönnek-mennek az utcákon, csak ha jobban megakarja nézni az ember, fordulnak félre haragos arccal. A szigetre lépve, rövidesen befordulunk a régi vár elsőkapuján. A boltozatos kapúalj falában török szövegű tábla hirdeti valamelyik bégnek, a nagynak, sok város ostromlójának vitézségét. Alig haladunk át az első várkapún, élénk kinálgatás- sal igyekeznek rávenni a dohányt s mi egymást árúló keres
