Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
40 a fejedelem Kolozsvárra helyezte át. Evvel kezdődik az iskola hanyatlása, amelyhez azután még a városnak a tatárok által való feldúlása járult, mely alkalommal a kollégium is teljesen a lángok martalékává lett (1658.). Ezek után az iskola egy ideig Kolozsvárott talált menedéket, míg I. Apafi Mihály fejedelem Nagyenyedre át nem helyezte (1662.). Bethlen Gábor annyira szivén viselte a gyulafehérvári iskola sorsát, hogy utasítást adott neki, mely a kollégium rektorának, tanítóinak és tanulóinak egyaránt szólt.140 Ezt később Alsted és tanártársai a fejedelem akarata szerint az iskola régi törvényeivel együtt új törvényekké feldolgozták és ezeket a főiskola tervezetével együtt Brandenburgi Katalin fejedelemasszonyhoz beterjesztették (1630.)150 Előírják az iskola gondnoka, rektora, különböző tanárai, tanítói, tanulói s különböző tisztviselői számára való utasításokon kiviil a theol., philos. s philolog. tanárok előadásait és az öt osztály tantárgyait. Az első osztályban (felülről számítva) tanították a logikát, a rhetorikát, a görög nyelvtant s olvastak görög és latin írókat. A 2. osztály tárgyai voltak: a logika, rhetorika s a görög nyelv elemei, a latin nyelvtan ismétlése, Cicero de offic., Horatius s a görög új testamen- tom olvasása. A 3. osztály tárgyai: latin nyelvtan s költészet, görög deklináció s conjugáció s Terentius. A 4. osztályban tanúltak latin nyelvtant s szavakat és Terentiust. Az 5. osztályban írást s olvasást a latin declinatiót s conjugatiót és szavakat tanították. Minden osztályban természetesen volt káté, írásbeli dolgozatok, számtan és zene. A latin nyelvet a köznapi társalgásban is szorgalmazták. Azután sürgetik még a törvények a gyakori ismétlést, a nyilvános szónoklatokat s vitatkozásokat és végűi évnegyedenként a vizsgálatokat. Az egyik theol. tanár az ó- és új szövetséget magyarázta és a theol. vitás tételeket ismertette, a másik a közhelyeket tanította s mindketten vitatkozásokat s szavalati órákat tartottak s előadták a héber nyelvet. A philosophia tanára logikát, metaphysikát, physikát s mathesist, a philologia professora pedig görög nyelvet és gyakorlati philosophiát adott elő. Itt is vitatkozási és gyakorlati órák voltak. A német tanárok közűi Alsted tanította a philosophiát, Piscator a theologiát és Bisterfeld a mathematikát és természettant.151 140 Közli Váró Ferenc: „Bethlen Gábor kollégiuma“ kézirat helyett kiadott művében 104—108. I. 150 Ök maguk mondják, hogy „a heidelbergi akadémia, a herborni főiskola és ezen mi fehérvári kollégiumunk anyakönyveiből egybeszerkesztették“. L. Váró i. m. 110. 1. és Koncz József: A marosvásárhelyi ev. ref. kollég. múltja (Értesítő 189Vs.) 545. 1. A törvényeket mindkét mű közli. 161 L. P. Szathmáry K. A gyulafehérvár—nagyenyedi Bethlen főtanoda tört. 1868. 38. 1,
